EB: Pozitív előrejelzés az EU-ra

Jövőre kissé lassuló, de utána egyenletes gazdasági növekedést, csökkenő munkanélküliséget, fogyatkozó államháztartási hiányt jósol az Európai Unió tagországai számára nagy általánosságban az Európai Bizottság (EB) az elkövetkező évekre.

Magyarországon az államháztartási hiányt jövőre a GDP 7,4 százalékára, 2008-ban az 5,6 százalékára várja a bizottság, tudomásul véve, hogy a módosított konvergenciaprogram célja 6,8 százalék, illetve 4,3 százalék, és jövőre az infláció jelentős emelkedésére is számít Magyarországon a gazdasági növekedés mérséklődése mellett.

A különbség abból adódik, hogy a bizottság még nem vehette figyelembe a jövő évi magyar költségvetés tervezetét az előrejelzés készítésének lezárásakor, illetve úgy véli, hogy a már ismert, tervezett kiadáscsökkentések, főleg a társadalombiztosításban és az állami bértömegben, nehezen lesznek teljesen megvalósíthatók az előrejelzési időszak vége felé. A hivatalos becsléseknél több kamatkiadást is vár a bizottság jövőre és 2008-ban, a növekvő hozamok és a nagyobb közadósság miatt.

A bizottság hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri az átlag 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, a tavalyi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos GDP-többlet után. Az uniós lendület fő mozgatója Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a belső kereslet - különösen a beruházások - erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése.

A gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági irányzatok, főként az Egyesült Államokban várható lassulás miatt valamelyest kisebb lesz az ideinél. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad (EU: 2,4 százalék mind 2007-ben, mind 2008-ban, euróövezet: 2,1 százalék 2007-ben és 2,2 százalék 2008-ban). Magyarországon idén 4 százalékos, jövőre 2,4 százalékos, 2008-ban 2,7 százalékos emelkedést várnak Brüsszelben.

A bizottság szerint Magyarországon a költségvetési intézkedések miatt az év végéig valamelyest csökkenhet a közfogyasztás és annál kisebb mértékben a lakossági fogyasztás, de a beruházások erősen hozzájárulnak a GDP-növekedéshez. Jövőre a belső fogyasztás meredekebb, átmeneti csökkenése várható, ezen belül a lakossági kereslet várhatóan 0,5 százalékkal szűkül, miután az idén 3 százalékkal, tavaly 3,9 százalékkal, 2004-ben 3,1 százalékkal, 2003-ban 8,4 százalékkal nőtt.

A lakás- és nem lakáscélú építkezések visszaesése miatt a beruházások növekedése átfogóan is lassulni fog, ellenben a külkereskedelem nettó hozzájáruló lesz a gazdasági növekedéshez az import bővülésének lassulása miatt. A belső fogyasztás 2008-ban lassan ismét élénkülni fog, de a GDP-növekedés fő tápereje még a nettó export marad, jósolta a brüsszeli bizottság hétfőn.

Az EU-ban 2006-2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). A munkanélküliség a tavalyelőtti több mint 9 százalékos csúcsról 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető az EU átlagában, illetve 7,4 százalékra az euróövezetben.

Magyarországon idén 7,3 százalékos, a következő két évben 7,7 százalékos munkanélküliséget jósol Brüsszel.

Az infláció idén a várt 2,2 százalékon marad átlagosan az euróövezetben, míg az EU-ban várhatóan 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció Almunia szerint visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az átfogó fogyasztóiár-infláció vélhetően 2,1 százalék felett marad jövőre, 2008-ban az euróövezetben 1,9 százalékra csökken.

Magyarországnak idén 3,9 százalékos, jövőre 6,8 százalékos, 2008-ban ismét 3,9 százalékos inflációt jósol a bizottság. A jelentős emelkedés okaiként az áfa-növekedést, az ártámogatások megnyirbálását, a forint leértékelődését, az olajár-növekedést és bizonyos szabályozott árak növekedését nevezte meg. Az adóintézkedések hatásának múlásával, 2008-ban az energiaárak várható csökkenésével és a ciklikus adottságok hatásának mérséklődésével az áremelkedés erős lassulása várható Magyarországon.

Az átlagos államháztartási hiány idén mind az EU-ban, mind az euróövezetben a GDP 2 százalékára csökken a tavalyi 2,3 százalékról, illetve 2,4 százalékról "főként a vártnál magasabb adóbevételek okán". Az általános javulás ellenére öt tagállamnak, közte két euróövezeti tagnak az idén még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánya marad.

A magyar adatokkal kapcsolatban Almunia elmondta: olyan intézkedéseket az előrejelzésben nem vettek figyelembe, amelyeket hivatalosan még nem jelentettek be. - Nem vesszük garantáltnak a még nem közölt intézkedéseket - mondta. Jelezte, hogy Brüsszel folytatja a magyar helyzet figyelését, csakúgy, mint az EU-beli 3 százalékos deficithatár többi megsértője esetében. Hozzáfűzte: legutóbbi információi szerint a magyar hiány szintje valamivel kedvezőbb lehet, mint az előrejelzésben szereplő.