Alapkamatot emelt a brit jegybank

A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével a piaci várakozásnak megfelelően negyed százalékponttal 5,0 százalékra emelte alapkamatát. Elemzők arra számítanak, hogy a brit jegybank hosszabb ideig nem emel újból kamatot.

Nagy-Britanniában a gazdaság átlagosan 0,7 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, ugyanolyan ütemben, mint a második negyedben, az egy évvel korábbihoz képest viszont 2,8 százalékos a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, a második negyedévi, 2,6 százalékos többlet után, jelentették a brit statisztikai hivatalban október végén első becslésként.

Az éves összehasonlítású növekedés a leggyorsabb 2004 harmadik negyede óta, meghaladja mind az előrejelzéseket, mind a központi bank által fenntarthatónak vélt szintet, ezért az elemzők teljesen biztosra vették a csütörtöki kamatemelést. Az idei brit költségvetést 2,0-2,5 százalékos GDP-növekedésre alapozták, a központi bank augusztusban 3,1 százalékos többletet jósolt.

A brit gazdaság növekedési üteme hosszú évek óta meghaladja az euróövezetét, még a tavalyi, általános lassulás közben is 1,8 százalékos volt - a 2004-es, 3,2 százalékos többlet után -, miközben az euróövezetben a GDP-növekedés tavaly 1,3 százalékra esett a 2004-es 2,0 százalékról. Az első negyedben 2,1 százalékos, a másodikban 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben éves összehasonlításban. Jövőre minden előrejelzés lassulást jósol az euróövezetnek.

Nagy-Britannia gazdaságának növekedése a második negyedévben és az elsőben egyaránt 0,7-0,7 százalékos volt, de az egy évvel korábbihoz viszonyítva már a második negyedben 2,6 százalékra gyorsult a fejlődés az első negyedévi 2,3 százalék után. A tavalyi utolsó negyedben a negyedéven belüli növekedés 0,6 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,8 százalékos volt.

A bank türelme főleg azért fogyott el augusztusban, mert júniusban az EU-szabvány szerint tizenkét hónapra számolt infláció 2,5 százalékra ugrott a májusi 2,2 százalékról. Decemberben 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció, majd tavasszal rövid időre kissé lassult. A tizenkét havi infláció júliusban 2,4 százalékra lassult, de augusztusban már ismét 2,5 százalékos volt, szeptemberben megint 2,4 százalékos. A Bank of England folyamatos riadóküszöbe 2 százalékos tizenkét havi infláció.

Nagy-Britanniában a növekedésbe rejtett inflációs kockázat csökkenni látszik hosszabb távon, ezért vélik úgy az elemzők, hogy a bank most majd hosszabb ideig vár a következő emeléssel, vagy talán nem is szigorít tovább.

A brit GDP 70 százalékát adó szolgáltatások teljesítménye a harmadik negyedéven belül még az átlagnál jobban, 0,8 százalékkal nőtt, de elmaradt a második negyedévi, 0,9 százalékos többlettől, mert az eddig kamatszigorítások miatt a lakossági fogyasztási kedve erősen romlik.

A harmadik negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése 0,8 százalékra lassult a második negyedévi 1,9 százalékról, rendre az előző negyedévhez viszonyítva. A legutóbbi gazdasági makromutatók majdnem mind gyengébbek a piaci várakozásnál, kivéve a lakásingatlanok árinflációját, ami különösen aggasztja a brit központi bankot.

A brit gazdaság lassulásában annak is volt szerepe, hogy a világ mértékadó központi bankjai közül szokás szerint elsőnek a Bank of England türelme fogyott el a 2001-től 2003-ig tartott kamatcsökkentési szakasz után: a gazdaság túlhevülésétől tartva, 2003. novembertől ötször emelte irányadó kamatát, legutóbb 2004. augusztusban, 4,75 százalékra, és azóta tavaly augusztusban csökkentette először, 4,50 százalékra, ez azóta változatlan. Az emelések mindenesetre elhúzták a gazdaság javulását, és tavaly még szaporodtak a gyengülés jelei.