Többet füstölnének a magyar gyárak

Az európai uniós emissziókereskedelmi rendszer következő periódusában a kvótaosztást az ipar túl szigorúnak, a zöld szervezetek viszont túl nagyvonalúnak tartják. A terv szerint 2 százalékkal több engedélyt adnának ki magyar cégeknek, ami az ipar szerint kevés, a környezetvédők szerint sok.

A 2008-2012 közötti időszak kvótagazdálkodását felvázoló nemzeti kiosztási terv (NKT) szerint a legkörnyezetszennyezőbb magyarországi cégek évente átlagosan 30,845 millió tonna szén-dioxid kibocsátásához kapnának engedélyt. A hétfőig társadalmi vita alatt álló dokumentum évente átlagosan mintegy 2 százalékkal több szennyezési jogosultságot "allokálna" a 2005-2007 között kiosztottnál.

Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke elégedetlen a növekménnyel, ez a csekély többlet szerinte kedvezőtlen alkupozícióba kényszeríti az országot a dokumentum uniós jóváhagyásakor. Legalább 5-10 százalékos pluszigényt kellene jelezni Brüsszel felé, hogy a minimálisan szükséges kvótamennyiséget a cégek megkapják - mondta az elnök.

Szabó Zoltán, a Levegő Munkacsoport programvezetője ugyanakkor a 2 százalékos növekményt is sokallja. Konkrét arányt nem említve azt mondta, hogy szűkre szabott kvótaosztás nélkül a rendszer alapvető célja, nevezetesen az éghajlat védelme nem teljesül. Túlallokáció esetén csak "ajándékot" kapnak a cégek a kormányoktól anélkül, hogy környezetbarát beruházásokat kellene végezniük - hangoztatta a szakértő.

Szaniszló Mihály jelezte, hogy ajándékról szó sincs, éppen ennek ellenkezője igaz. Ha marad a minisztérium terve, akkor a cégek nemzetközi versenyképessége romlik, csökkenhet az export. A kormánynak az export felpörgetésére irányuló más törekvései így hasztalanná válnak - tette hozzá. Az elnök jelezte, hogy a kiosztási terveiket eddig már elkészítő országok többsége jóval nagyobb arányú kvótatöbbletre jelentette be igényét, mint Magyarország. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium két héttel korábbi közlése szerint eddig 17 tagállam adta be tervét, amelyek átlagosan 15 százalékkal jeleznek nagyobb igényt, mint a jelenleg zajló, kísérleti kereskedési fázisban.

Szabó Zoltán utalt Stavros Dimas környezetvédelmi EU-biztos nyilatkozataira, amelyekben a kvótáival bőkezűen bánni szándékozó tagállamoknál kilátásba helyezte a kiosztási tervek visszaküldését.

Az emissziókereskedelmi rendszerbe a tervek szerint több mint 250 létesítmény tartozik olyan ágazatokból, mint az 50 megawatt feletti villamosenergia-termelés, a lakossági és közületi távhő-termelés, a cukorgyártás, a saját célú tüzelőberendezések és ipari hőtermelés, a bioüzemanyag-gyártás, a földgázszállítás és -tárolás, a fémércek pörkölése és zsugorítása, vas- és acélgyártás, cementgyártás, mészgyártás, üveggyártás, tetőcserepek, téglák gyártása, cellulóz- és papírgyártás.