Új indexekkel jelentkezik a GKI

Versenyképességi (VEX) és üzleti környezeti (ÜX) indexekkel jelentkezik mostantól negyedévente a GKI Gazdaságkutató Zrt. A VEX index az ország versenyképességét a régió másik négy államához hasonlítja, az ÜX index pedig a hazai üzleti környezetet jellemző trendekről ad képet.

Új indexekkel jelentkezett a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI mostantól negyedévente publikálja a Microsoft Magyarországgal közösen készített Versenyképességi (VEX) és Üzleti Környezeti (ÜX) mutatókat.

A VEX index a régióban egyszerre öt ország: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia versenyképességi mutatóját követi nyomon. Az index a makrogazdasági teljesítmény, a munkatermelékenység és a relatív költség-versenyképesség mutatóiból áll össze.

Vértes András, a GKI elnöke szerint nem nagyon készül ilyen gyakorisággal versenyképességi mutató. Ugyanakkor Vértes felhívta a figyelmet arra is, hogy a VEXS kiszámításához jóval kevesebb adatot használtak fel, ez indokolja, hogy amíg a nagy nemzetközi mutatókban Szlovénia versenyképessége vezető a régióban, addig a GKI indexe szerint Szlovénia ezen a téren lassabban fejlődik, mint Magyarország.

A térség VEX mutatója a lapján két csoportra bonthatók az államok: Csehország, Szlovákia és Magyarország a 2000-es 100-as ponthoz viszonyítva egyértelműen emelkedik ugyanakkor a magas költségvetési hiány okozta válság okán Magyarország 2005 III: negyedévétől számítva leszakadni látszik az élbolytól. Ugyanakkor a lengyelek és a szlovének - bár emelkednek, de érezhetően gyengébben teljesítenek a 2000-es állapotokhoz képest mért elmozdulásban, mint a csehek, szlovákok és a magyarok.

Az Üzleti Környezeti Index (ÜX) országon belüli mutató. A gazdasági szereplők környezetében előforduló, döntéseiket befolyásoló objektív és szubjektív mutatók adják ki. Az ÜX a GKI szerint a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági környezetében érzékelhető trendekről ad visszamenőleges képet.

Az index négy legfontosabb eleme: a gazdálkodási környezet bizonytalansága, az állami szabályozás kiszámíthatósága, az elvárt hozam, valamint az üzleti infrastruktúra fejlettségét vizsgálja. Az ÜX index a 2000-es középértéket tekintve a választási időszakokban volt a legkedvezőbb. Vértes András szerint ez azzal magyarázható, hogy a vállalatok nagy része "felül" a választási ígéreteknek. A legnagyobb süllyedést az Európai Uniós csatlakozási időszak, és az államháztartási hiány megszaladása okozta a bizalomban, ugyanakkor az is látszik, hogy az ÜX index máris túl van a holtponton.