Lassuló dinamizmus jellemzi a világot

Vágólapra másolva!
Nem jelenti világgazdasági recesszió kezdetét, hogy a világ teljes termelésének volumenbővülése a következő két évben várhatóan 3,2, illetve 3,3 százalékra csökken. Simai Mihály akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet professzora szerint az ázsiai gazdaságok dinamizmusa ellensúlyozhatja a fejlettek lassuló tempóját.
Vágólapra másolva!

Simai Mihály elmondta: a 3,2 illetve 3,3 százalékra csökkenés egy ENSZ-prognózis, s nem vásárlóerő-paritáson, hanem kereskedelmi árfolyamon számított értéket jelent. Az idén a növekedés elérheti a 3,8 százalékot, az előző két évben 4, illetve 3,5 százalék volt.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a bővülés lassulásból 40 százalékban az USA, 30 százalékban Európa veszi ki részét. A 2001-2006 közötti világtermék bővülés 21 százalékban származott az ázsiai országok tevékenységéből, 19 százaléka az USA-tól.

A professzor bizonytalansági tényezőnek nevezte az USA nemzetközi eladósodását, az ország rövid lejáratú tartozásai az idén már elérték a 3 ezer milliárd dollárt. Csupán az idei évben 850 milliárd dollárnyi hitelt vett fel az USA. Az amerikaiak érdekeltté válhatnak a dollár inflálásában, ez globális inflációt idézhet elő Simai Mihály szerint. A hiteleket főként Kína és néhány fejlődő ország biztosítja az USA-nak.

Ázsia dinamikus fejlődését érzékeltetve elmondta: Kína a bruttó nemzeti termék 44 százalékát fordítja beruházásokra, Thaiföld 32 százalékot, India 30 százalékot, az euróövezeti országok 22 százalékot. A japán gazdaság is sikeresen halad középtávú gazdasági programja végrehajtásában.

Simai Mihály a kockázati tényezők között foglalkozott az olajár alakulásával. Figyelmeztetett arra: hordónként 100 dolláros olajár már kedvezőtlenül befolyásolhatja a világgazdaság bővülését. Az ár a fejlett országokban 80 dollárig még nem hat fékezően, mert ezt más kiadásaik, megtakarításaik terhére fedezik a fogyasztók. A közepesen fejlett és fejlődő országoknál viszont már a 60-70 dolláros ár is gondokat jelenthet.

Románia és Bulgária európai uniós tagságával foglalkozott Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. A két új tagállamba irányuló magyar export révén tovább erősödhet az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben Magyarország aktívuma - fejtette ki.

Jelentős eredményként értékelte, hogy az új uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben 2004-ben még 550 millió eurós negatívuma volt Magyarországnak, az idei év első félévében viszont 542 millió eurós aktívumot ért el. A másfél év alatti 1,1 milliárd eurós mérlegjavulás egyértelmű bizonyítéka a jobb versenyképességnek.

Rácz Margit, az intézet kutatási igazgatója többek között arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedés feltételezhetően lassulni fog Németországban, Franciaországban, Olaszországban, ez pedig hatással van az egész közösség fejlődésére. Különös jelentősége van ennek Magyarországon, ahol az export erőteljesen befolyásolja a GDP alakulását.