Jelentős drágulást hozhat a meleg idő

A szokatlanul enyhe időjárás nem egyértelműen rossz a mezőgazdaság számára. Az állattartóknak például jóval kevesebbet kell fűteni a megdrágult gázzal, ami jelentős költségcsökkentést jelent. A virágzó növények könnyen elfagyhatnak, gabonából azonban a legrosszabb forgatókönyv szerint sem kell hiánnyal számolni.

Nagyobb fagykár tíz évben kétszer szokott lenni Magyarországon, amikor akár 40-50 százalékos terméscsökkenés is előfordulhat. Az árak azonban csak akkor emelkednek igazán, ha egész Európában hasonló az időjárás, és nem tudják máshonnan pótolni a kieső mennyiséget. Ilyen esetben akár meg is duplázódhatnak a gyümölcsárak.

Az átlagnál melegebb időjárás miatt elindult a rügyesedés, ami azért baj, mert az előrehaladott vegetációban annál nagyabb károkat okozhat a fagy, minél később érkezik. A gyümölcsfák még egy komolyabb fagykár után is képesek megújulni, a termés minősége is lehet jó, de a mennyiség ilyenkor lényegesen kevesebb - mondta Fodor Zoltán, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ágazati koordinátora az [origo] kérdésére.

A gabonatermelők közepes termést, átlagos évet várnak a jelenlegi helyzetben. Számukra a gondot az okozza, hogy a kártevők könnyebben telelnek át, valamint nagyon száraz az idő, a csapadék mennyisége elmarad a sokéves átlagtól. A legrosszabb forgatókönyv szerint az idei termés az elmúlt 10 év legrosszabbja, 3 millió tonna lenne, a tavalyi 4,5, és az azt megelőző 5 millió tonna után - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára az [origo]-nak. Ez azonban még mindig fedezné Magyarország szükségleteit, nem szorulnánk importra. A szűkös termés nyomán fellépő nagyobb kereslet csak a jelenleg is magas árakat stabilizálná, és a felesleget felszívó export és az intervenció mértékét csökkentené.

Az őszi kalászosok szépen fejlődnek, de egy fagy végzetes is lehet, ha a vetést nem fedi hótakaró. A hó a védelem mellett nedvességet is adna a növényeknek, amire nagy szükségük lenne a mostani szárazságban.

"A krónikus csapadékhiány aggasztó elsősorban" - vette sorra a szokatlanul meleg időjárás okozta problémákat egy Cegléd környéki gabonatermelő az [origo] érdeklődésére. A szokásos havi 40-60 milliméter helyett 120 nap alatt csak 20 milliméter csapadék hullott a térségben, az is nyolc alkalomra elosztva. Így félő, hogy a hosszú téli csapadékhiány miatt a szántóföldek nem tudnak elég nedvességet felhalmozni a nyárra.

A meleg a növényeket közvetlenül nem érinti: a búzának, repcének nem árt az ilyen idő, a kukoricát pedig tavasszal vetik, a probléma itt a kiszáradt föld lehet - mondta a gazdálkodó. A szokatlan meleg miatt a kártevők túlélik a telet, nem fagynak meg. Ennek következtében tavasszal sokkal pusztítóbban támadhatják a vetést. Forrásunk szerint a kártevők elleni tavaszi kényszerű védekezés hektáronként 5-15 ezer forinttal növelheti a gabonatermelők költségeit.

Az állattenyésztők között a baromfitermelők fizetik a legnagyobb gázszámlát, az energia a télen 10, nyáron 5 százalékát teszi ki a költségeiknek. Ennek 15-20 százalékát tudják most megtakarítani - válaszolta az [origo] kérdésére Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Ha tartós marad a meleg, a vágott baromfi költségei kilogrammonként 2,2-2,8 forinttal csökkennek.

Fűtésre a sertéseknek is szükségük van az átlagos teleken. A sertéstartók energiaigénye 60 százalékra csökkent az előző évhez képest - tudtuk meg Hegedűs Gézától, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnökétől.

Az állattartás azonban - a minimális gázmegtakarítás ellenére - továbbra sem aranybánya. A költségeket 70 százalékban a takarmány ára határozza meg, ezt mindkét állattartással foglalkozó szakember kiemelte. Ráadásul az energiahordozók szállításában tapasztalható bizonytalanságok és Magyarország kiszolgáltatottsága valószínűleg fel fogja gyorsítani az alternatív energia terjedését. A termőföldek ilyen típusú használata megemelheti a már most is magas takarmányárakat, hiszen például a kukorica alapanyagot jelent mindkét iparág számára, így versenyhelyzet alakul majd ki a felvásárlók között.

Ha bekövetkezik a fagy, akkor a károsult gazdák a fagykárra már nem csak a biztosítóktól, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól is igényelhenek kártérítést. Ezt elméletileg már a következő év - tehát 2008 - februárjának végére el is bírálják, ha a kérelem megfelel a feltételeknek. A januártól működő, nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben azok jogosultak kárenyhítésre, akik beléptek az önsegélyező agrárbiztosítási rendszerbe, és káruk meghaladja az 50 százalékot, tehát a termésének több mint a fele elfagyott. A kár számításához a megelőző három kármentes év átlagtermését veszik alapul. A különbséget a miniszter által meghatározott árakon forintosítják. Ha nincs elég pénz a kasszában, akkor a rendszerrel szerződő valamennyi termelő arányosan kevesebb kártalanításhoz jut.

Novák Endre - Barsi Szabó Gergely