Az utolsó utáni pillanatra marad az OÉT-alku

Továbbra sem született megállapodás a mininmális béremelésről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A bérajánlásról október vége óta vitatkoznak a munkaadók, a szakszervezetek és a kormányoldal. Amennyiben január 31-ig sem sikerül megegyezni, nem nagyon lenne értelme további tárgyalásokat folytatni, mert időközben már létrejönnek az ágazati, és az egyes munkahelyi megegyezések.

Újabb tárgyalást kezdett a minimális bérajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanács.Vitaindító beszédében Csizmár Gábor, a kormányoldal képviselője emlékeztetett, hogy harmadik hónapja folynak a tárgyalások. A kormány szerint mind három oldal kompromisszum-készségén múlik a megállapodás. Az államháztartási egyensúly helyreállításában kulcsév 2007 - ezért húzódtak el a tárgyalások Csizmár szerint.

A munkáltatók 4-8, a munkavállalók 6-9 százalékos béremelésről fogalmaztak meg javaslatot a legutóbbi fordulóban, ez közös sávnak tűnik a korábbi 3-6 és 12-15 százalékos követelésekhez képest. Csizmár Gábor 5-8 százalékot javasolt, így mindkét oldalnak egy-egy százalékkal kellene módosítani ajánlatán.

Pataki Péter, a munkavállalók szóvivője úgy látja, hogy nehezebbek a tárgyalások a korábbiakhoz képest. Pataki a munkáltatókat hibáztatta a tárgyalások elhúzódása miatt, mert megpróbálták felülvizsgálni a tavalyi, három évre szóló megállapodást a minimális bérről, és a szakmunkás bérminimumról.

Érdemi tárgyalások csak december vége óta zajlanak a munkavállalók szerint. Fontos elem, hogy a hároméves megállapodás fennmaradt, ezt a munkavállalói oldal eredménynek tartja. Azonban a munkavállalók mindegyike veszteséget szenved, reálkeresete csökken - jelentette ki Pataki. A járulékok megemelkedtek, és a nettó keresetek a teljesítménytől függetlenül csökkentek. Az indító álláspont az volt, hogy ne érje keresetcsökkenés a munkavállalókat.

A munkavállalói oldal felmérést végzett az időközben született ágazati, és egyes cégeket érintő megállapodásokról. A keresetnövekedés 2007-re 6-15 százalék, Pataki szerint erősen szóródik, de egyre több a megegyezés. Az OÉT megállapodása szerinte ajánlás jellegű, alsó korlátot jelent.

A legnehezebb helyzetben lévő mezőgazdaságban 5,5 százalékos emelés született. Pataki nem érti, hogy az országos, a gazdaság egészét lefedő ajánlás minimumának miért kell a legnehezebb helyzetben lévő ágazatban született megegyezés alá mennie.

Kompromisszumos megoldás született a kormány részéről, ez megfontolandó - mondta a munkáltatók szóvivője, Rolek Ferenc. A munkáltatói oldal 4-8 százalékos javaslata továbbra is azon a megfontoláson alapul, hogy a vállalkozások nagy részét lefedi, ebbe a sávba esik a vállalatok nagy része - mondta Rolek. A Pataki Péter által említett 12 százalékos megállapodások Rolek szerint a fehér holló kategóriába tartoznak.

A munkáltatók szerint a 2007-es gazdasági helyzetben ez reális javaslat, ugyanis csak azt tudják felhasználni bérfejlesztésre, amit megtermelnek. A munkáltatói oldal továbbra is érdekelt a megoldásban, de olyan megoldásban, amely nem veszélyeztet munkahelyeket. Rolek kétoldalú egyeztetést javasolt, ezért szünetet rendeltek el.

A szünet után 6-9 százalékos alapjavaslatot tettek a munkavállalók. "A teteje lehet 8 százalék" - mondta Pataki Péter, a munkavállalók szóvivője, azonban az alsó határ nem módosítható.

A munkaadói oldal hosszas vita után is megosztott volt, de készek elfogadni az 5-8 százalékos államtitkári javaslatot - jelentette ki Rolek Ferenc. A szakszervezetek álláspontját megismerve kijelentették, hogy nem lesz megállapodás. Rolek Ferenc szerint a szakszervezeteket terheli a a felelősség a munkabéke megszűnéséért.

Csizmár Gábor államtitkár szerint továbbra is van ok az optimizmusra, mert a számok között mindössze egy százalék a különbség, az államtitkár további tárgyalásokat, és az oldalaknak fél-fél százalékos módosítást javasolt.

"Semmiképpen nem vagyunk hajlandóak magunkra venni ezt a kritikát" - utasította vissza a munkáltatók vádját Pataki Péter. A munkavállalói tárgyalók felhatalmazása nem terjed ki az ajánlat további csökkentésére.

"2007. január 31-ig van értelme tárgyalni" - mondta Borsik János a liga szakszervezetek képviselője. Borsik szerint nem kellene még teljesen elvetni a megegyezés lehetőségét, hiszen aznap még volna lehetőség tárgyalni. A hatszázalékos alsó határ a munkaadók részéről inkább lenne lépés a munkabéke felé, mint ha a munkavállalók engednek lefelé - állítja Borsik.

Rolek Ferenc elmondta: az infláció tekintetében a kormány előrejelzését vették figyelembe ajánlatuk kidolgozásánál, amelynek középértéke 6,5 százalék, tehát elegendő az inflációs hatások kiküszöbölésére. A munkavállalók első javaslata kapcsán Rolek feltette a kérdést: reális-e 4-5 százalékos reálbér-növekedés egy megszorításokkal terhelt évben. Rolek szerint most van szükség megállapodásra, mert a következő tárgyalásig egyes ágazatokban visszafordíthatatlan dolgok történhetnek.

Csizmár Gábor emlékeztetett, hogy a felek ajánlatai között 1 százalék a különbség. Pataki Péter a kormányt kérdezte, hogy a kormány számára elfogadható lenne-e egy 6-8 százalékos emelés. Válaszában Csizmár elmondta, hogy "sokféle számkombináció elfogadható".

"Az a dilemma, hogy legyen megállapodás, amely nem jó, nem elfogadható mindenki számára, vagy ne legyen megállapodás." - jellemezte a helyzetet Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek képviselője szerint a vita túlmutat az egy százalékkal kapcsolatos megegyezésen.

Borsik János lehetőséget lát a további szakszervezeti egyeztetésre január 31-ig, ezért a jövő keddre tervezett OÉT-ülésen összegeznék ezen tárgyalások eredményeit. A munkáltatók elfogadták Borsik javaslatát. A tárgyalások január 30-án folytatódnak. Rolek Ferenc arra kérte a szakszervezeteket, hogy az országos megállapodás előtt ne legyenek helyi akciók.