Csökkent a külkereskedelem hiánya

2007.02.01. 9:35

A részletes adatok szerint 2006 január-novemberében a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,054 milliárd euró volt, 720 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál.

A január-novemberi időszakban a kivitel értéke mintegy 53,17 milliárd eurót, a behozatalé 55,22 milliárd eurót tett ki. A kivitel 16 százalékkal, a behozatal 13,6 százalékkal nőtt 2005 azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az előzetes adatok alapján 2006. január-novemberben a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,083 milliárd euró volt.

Tavaly január-októberben a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 1,938 milliárd euró volt, 589 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg hiánya 2005. január-novemberben 2,609 milliárd euró volt, 1,117 milliárd euróval kevesebb a 2004 azonos időszakinál.

A külkereskedelmi forgalom 2006 január-novemberben nagyobb mértékben bővült, mint 2005 azonos időszakában. Az export volumennövekedése mindkét évben felülmúlta az importét, amely hatást jelentősen mérsékelt a cserearány - energiahordozók határozott árszint-emelkedésére visszavezethető - romlása.

A forgalom forintárszintje tizenegy hónap alatt exportban 7, importban közel 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez - a forint 7 százalékos gyengülését figyelembe véve - kivitelben változatlan, behozatalban pedig másfél százalékos devizaárszint-növekedés. A cserearány az időszak egészére vonatkoztatva 1,5 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, ezen belül az utóbbi hónapokban a romlás mértéke - összhangban az energiahordozók kereskedelmében tapasztalt forintárszint csökkenéssel - már mérséklődött.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű volumennövekedés a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében következett be, a kivitel 19, a behozatal pedig 15 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. A volumenhordozó termékcsoportok közül a személygépkocsikat és azok alkatrészeit, tartozékait is tartalmazó közúti járművek forgalmának forintértéke exportban 41, importban pedig 24 százalékkal lett nagyobb. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke 19 százalékos bővülést mutat, amelyen belül a növekedés húzótényezőjét az LCD kijelzős televíziókészülékek forgalmának alakulása jelentette.

A feldolgozott termékek körében a kivitel volumennövekedése 15, a behozatalé 12 százalékot tett ki. Az árufőcsoport forgalmából jelentős súlyt képviselő termékcsoportok közül a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények exportja - értékadatokból számítva - 41 százalékkal, az importja 27 százalékkal bővült. A vas és acél árucsoportnál a behozatal növekedési üteme erőteljesebb volt: az export 36, az import 41 százalékkal nőtt.

Az árufőcsoportok közül a legalacsonyabb volumenindexek az energiahordozók kereskedelmére adódtak: az import szintje 3 százalékkal nőtt, az exporté - az árufőcsoportok közül egyedüliként - csökkent, 4 százalékkal esett vissza. Az időszak egészét tekintve - jelentős árszintnövekedés következtében - ugyanakkor a kivitel forintértéke is növekedést mutat, ami elérte a 20 százalékot, a behozatalra pedig a bázisidőszakihoz képest közel 40 százalékkal nagyobb összeget, több mint 1640 milliárd forintot fordított a nemzetgazdaság.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 8, a behozatalé 13 százalékkal bővült. A legnagyobb forgalmú termékcsoport kivitelben a gabona és gabonakészítmények, behozatalban pedig a zöldségfélék és gyümölcsök voltak, amely termékféleségekből a forgalom értéke 30, illetve 14 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. A cukor, cukorkészítmény és méz árucsoport behozatala a bázisidőszaki érték másfélszeresére, megközelítőleg 24 milliárd forintra nőtt.

Az Európai Unió tagállamaiba irányuló export volumene 13, az onnan érkező importé 12 százalékkal bővült. A régi tagállamok csoportjával a behozatal, az újak esetében a kivitel nőtt nagyobb ütemben.

Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 28, a behozatalé 13 százalékkal lett nagyobb. Az ide tartozó országok közül kiemelkedő volt az Oroszországba irányuló export bővülése, ami a mobiltelefon-kivitel felfutásával magyarázható. Az országcsoporttal lebonyolított kereskedelem forintban számított egyenlege romlást mutat. A mérlegromlás elsősorban az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem hiányának növekedésére vezethető vissza.

KAPCSOLÓDÓ CIKK