Adósságban úszik a legtöbb kórház

Fél év alatt 1,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. A szaktárca kompenzációs keretet nyit a struktúra-átalakítással összefüggő többletkiadások finanszírozására. A kiemelt körön kívül eső kórházak adósságaiért azonban a tulajdonosoknak kell felelni, amelyek sok esetben az önkormányzatok.

A megyei kórházak likviditási pozíciója egy év alatt mintegy 10 százalékkal romlott - állítja Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház-rendelőintézet igazgatója. A volt egészségügyi miniszter kifejtette, hogy a bevételkiesésnek, továbbá a járulék és a gázár növekedésének betudhatóan, a közel 8 milliárdos költségvetésből működő kórház gazdálkodási kerete 800 millió forinttal apadt - írja a Napi Gazdaság.

Rácz Jenő szerint azonban vannak ennél sokkal súlyosabb helyzetben lévő intézmények is. A kórházak összes adósságállománya tavaly, az első félévben kismértékben emelkedett, a szaktárca adatai szerint 1,6 milliárd forinttal. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon nőtt a tartozás, míg a közép-magyarországi régióban sikerült csökkenteni az adósságállományt.

A kórházigazgató szerint a hatályos jogszabályok alapján Molnár Lajos egészségügyi miniszternek igaza van, amikor azt mondja, hogy a bizonytalan sorsú kórházak adósságaiért a tulajdonosoknak - a legtöbb esetben az önkormányzatoknak - kell helytállniuk. Ez akkor jelent problémát, ha az adott intézmény nem került be a kiemelt körbe, és az ágyelosztás során csökken a kapacitása, így ugyanis nem számolhat az eddigi finanszírozással, ami pedig fedezetül szolgál az adóssághoz.

A konszolidációra, az adósság-finanszírozásra költségvetési forrásokat kellene biztosítani. Megoldás lehet egy, a tavalyi 6,5 milliárd összegű pályázati kerethez hasonló kezdeményezés a szaktárca részéről, amely a struktúra-átalakítást támogatná - véli Rácz Jenő, aki úgy tudja, az Egészségügyi Minisztériumban (EüM) készülnek hasonló pályázat kiírására.

Az aktív fekvőbeteg-szakellátást valamint a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók meghatározott köre 2007-ben átmeneti kiegészítő díjazásban részesül, amelynek célja az egészségügyi szakellátás struktúra-átalakításával összefüggő működési többletkiadások kompenzálása. Erről a múlt heti kormányülésen született döntés. A reformhoz, a struktúra-átalakításhoz kapcsolódóan felmerült az egészségügyi finanszírozásban alkalmazott alapdíjak emelésének kérdése is - tájékoztatott az EüM sajtóosztálya.

A teljes struktúra-átalakítást a jelenlegi költségvetésből nyilvánvalóan nem lehet finanszírozni, és a gyakorlati megvalósítás kapcsán egyre sokasodnak a kérdőjelek - mondta Rácz Jenő. A veszprémi megyei kórház például január elsejével átvette a várpalotai intézmény aktív fekvőbeteg-ellátását, ám finanszírozást egyelőre nem kap érte. Az április 1. utáni rendszert pedig egyáltalán nem ismerjük - tette hozzá a volt egészségügyi miniszter.