Nem félnek a magyarok a madárinfluenzától

Vágólapra másolva!
A magyarok baromfi-fogyasztási kedvét csak kis mértékben befolyásolja a madárinfluenza fenyegetése. Amióta a veszélyről szóló híradások elszaporodtak, a korábbiakhoz képest csak 8 százalékkal esznek kevesebben baromfit.
Vágólapra másolva!

A megkérdezett magyarok többsége, (56 százalék) hasonlóan a az 58 százalékos európai átlaghoz, nem aggódik a madárinfluenza járvány kitörése miatt. Többek között ezt állapította meg a Nielsen piackutató vállalat öt földrész 41 országában, internethasználók körében végzett felmérése.

A biztonságérzet valószínűleg abból ered, hogy honfitársaink közel kétharmada úgy gondolja, nálunk az illetékesek megtették a madárinfluenza figyelése és megelőzése érdekében szükséges egészségügyi és biztonsági intézkedéseket. A pozitívan vélekedő magyarok 59 százalékos aránya kiemelkedően magas a globális 42 százalékos átlaghoz képest. Ugyanakkor a magyar válaszadók 85 százaléka látja úgy, hogy a madárinfluenza-járvány hátrányos lenne a nemzet- és világgazdaságra.

Arra a kérdésre, hogy elkerüli-e azokat a helyeket, ahonnan a madárinfluenza előfordulásáról tájékoztatott a sajtó, a magyarok mindössze 10 százaléka válaszolt igennel, szemben a 40 százalékos, átlagos európai mutatóval.

Akik a korábbiaknál kevesebb baromfit fogyasztanak, Magyarországon leginkább vörös húsokra váltottak, kisebb mértékben halra és részben zöldségfélékre. Ez eltér a nemzetközi trendektől, mivel Európában legtöbben hallal helyettesítik a baromfit.

Európai összehasonlításban a skandinávok mellett legkevésbé a lengyelek tartanak országukban a madárinfluenza-járványtól. Az aggódók arány Portugáliában, Törökországban, Franciaországban, Spanyolországban és a Baltikumban a legmagasabb.

Egy esetleges járvány gazdasági káraitól földrészünkön legnagyobb arányban portugálok, olaszok, görögök, franciák és magyarok tartanak. Legkevésbé pedig a dánok, finnek és lengyelek. A madárinfluenzáról szóló híradásra Törökországban esett vissza a legnagyobb arányban a baromfifogyasztás, majd Görögország és Spanyolország következik. A legkisebb hatást a négy skandináv országban regisztrálták a Nielsen kutatói.