Százmilliárdokba kerül a hamisítás az EU-nak

A védjegyhamisítás miatt évente négyszer annyi kár éri az Európai Unió cégeit, mint amennyi az unió éves költségvetése - mondta Almási Gyula, a VPOP osztályvezetője. Egyre gyakoribb a hamis termékek unión belüli gyártása, sőt tavaly az elfogott áru mennyiségét tekintve - Ázsia után - Svájc lett a második.

A védjegyek utánzásáról, hamisításáról és bitorlásáról Almási Gyula kiemelte, hogy az utóbbi három évben folyamatosan nőnek a vámhatóságok által felfedezett esetek, ugyanakkor a lefoglalt termékek száma csökken. Például az unióban 2004-ben 22 ezer esetben 103 millió darab terméket foglaltak le, míg 2005-ben 26 ezer esetben 75 milliót, és ez a tendencia folytatódott 2006-ben is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kisebb mennyiségben bonyolult útvonalakon utaztatják a hamisított termékeket.

Évente 550-600 milliárd euró kár éri védjegyhamisítás miatt az EU cégeit. Ez az adat annak fényében értelmezhető, hogy az unió éves költségvetése 160 milliárd euró. A leggyakrabban fennakadt termékek a cigaretta, a ruhanemű, a játék, valamint a CD-k és DVD-k.

A védjegybitorlás egy speciális esetét, a domainnevek bitorlását elemezte Csóti Tamás, a Fővárosi Bíróság bírája. Egy példán mutatta be a probléma lényegét: egy magánszemély "t-pont" néven regisztrált egy domainnevet, amely csak egy betűvel különbözik a távközlő multi "t-point" nevétől. A kérdés az, hogy gazdasági célra akarta-e használni a magánszemély a nevet és a honlapot, vagy sem?

Ebben eltérő állásponton volt az ügyben az elsőfokú bíróság és a másodfokon eljáró táblabíróság. Az elsőfokú fórum úgy vélte, hogy a magánszemély is a gazdaság szereplője, hiszen például bármikor eladhatja a honlapot a domainnévvel együtt, márpedig ha így van, akkor megsértette a védjegytörvényt. Ezzel szemben a másodfokú bíróság úgy döntött - miután egy nonprofit találkahonlapot akart működtetni a regisztráló személy - nem szereplője a gazdaságnak, és mint ilyen, nem hat a tevékenysége negatívan a távközlő cégre. Emiatt nem a cégek, hanem valamelyik tulajdonosuk - magánszemélyként - jelenti be a védjegyként szereplő cégnevet domainnévként.

A védjegyhamisítás a fogyasztókra is hatással lehet. Például kopaszodott már meg vásárló hamisított sampontól, és ment szemműtétre az eltört - szintén hamis - napszemüveg miatt.