Zsákutcába tartanak az új tagok reformtervei

Számos gazdasági mutatójában Magyarország az új tagok mögé került. Sovány vigasz, hogy másutt sem kerülhetőek meg a reformok. A legtöbb újonnan csatlakozott országnál ugyan kiválóak a növekedési mutatók, de a konvergenciprogramok szinte mindenhol megtorpanni látszanak.

Ha az állam túlzottan rátelepszik a gazdaságra, ha túlságosan magas az államháztartás hiánya, az önmagában is rontja a teljesítményt, fékezi a növekedést - fogalmazott egy konferencián Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU professzora. Az adatok e vélekedést alátámasztják. A kilencvenes évek éllovasából mára sok tekintetben -, de nem minden mutatóban természetesen, például az ipari termelés, az export számai továbbra is kedvezőek - sereghajtóvá vált Magyarország. Nemzetközi elemzői, intézményi körökben is mindinkább így könyvelik el - írja a Népszabadság.

Az Eurostat a héten tette közzé, hogyan emelkedett a nemzeti össztermék (GDP) a negyedik negyedévben. Az eurózóna, amelyhez képest a magyar gazdaság hosszú időn át legalább két százalékponttal gyorsabban bővült, 3,3 százalékos növekedést produkált, Magyarország pedig 3,4 százalékost. (Az unió statisztikai hivatala, a naptári hatással kiigazított adatot veszi figyelembe, ez kicsivel magasabb, mint a korrigálatlan szám. Mint a Központi Statisztikai Hivatal tegnap megerősítette, a negyedik negyedévben, a naptári hatás nélkül 3,2 százalék volt az iram, 2006-ban pedig 3,9 százalék.)

Az említett negyedévben Észtország 11,2, Szlovákia 9,6, Litvánia 7, Lengyelország 6,6, Csehország 5,8, Finnország 5,3, Svédország 4,9, Spanyolország 4 százalékkal gyarapította a GDP-t. S míg ezek az országok az Európai Bizottság előrejelzése szerint a következő években is tartják a jó iramot, a magyar gazdaság további lendületet veszít, hozzávetőlegesen 2,5 százalékra lassul, mert az unió legnagyobb államháztartási hiányát, a 2006-ban a GDP 10 százalékára rúgó deficitet gyorsan és radikálisan csökkentenie kell.

Közben az egy főre jutó GDP tekintetében a régóta száguldó Észtország megelőzte Magyarországot, Szlovákia hamarosan behozza, akárcsak Litvánia és Lettország. Az idén csatlakozott Romániában és Bulgáriában ez a mutató még nem éri el a magyar felét sem, mindazonáltal a növekedés üteme gyorsabb, s az egyensúlyi adatok is kedvezőbbek, bár számos reformot azért még végre kell hajtani.

Ezt tükrözi az ICEG kutatóintézet és a Portfolio.hu által összeállított konvergenciaindex, amely több tényező - gazdasági növekedés, egy főre jutó GDP, államháztartási hiány, államadósság, árszínvonal, bérköltség, külső finanszírozási igény - alapján állítja fel az új tagországok felzárkózási listáját. Románia és Bulgária még hiányzik az összesítésből, így a három balti és az öt közép-európai ország között Magyarország, a friss elemzés szerint az utolsó helyre esett vissza. Elsősorban a megbomlott pénzügyi egyensúly, illetve e helyzet korrekciójának a gazdasági növekedésre gyakorolt, feltehetően időlegesen kedvezőtlen hatása miatt. A tanulmány szerzői egyébként úgy találták, hogy a konvergenciafolyamat mind a nyolc országban megtorpant: miközben általában magas maradt a növekedés üteme, mind az inflációt, mind az államháztartási egyensúlyt inkább romlás jellemezte.

Az EU-taggá vált tíz, egykori kommunista kelet-európai országban gyakorlatilag leállt a reformfolyamat, áll a The Economist legújabb számának térségi elemzésében. A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap szerint ugyanakkor "Kelet-Európának soha nem ment ilyen jól, mint most"; a legtöbb ország lehorgonyzott a NATO-ban és az EU-ban, a térség "virágzik, stabil, demokratikus és biztonságos".

A GDP növekedési ütemén mindenki csak csodálkozik, a hangulat mégis meglepően komor. A térségből milliók vándoroltak külföldre dolgozni, ami a bérek megugrásához vezetett, veszélyezteti a versenyképességet és aggasztja a befektetőket. Azok az országok, amelyek még nem az EU tagjai, attól tartanak, hogy gyors reformokkal sem tudnak majd bejutni, abban a tíz volt kommunista országban azonban, amely már "a klub tagja", a reformok jórészt megtorpantak, áll az elemzésben.

A folyóirat szerint Romániában "látványosan véget ért" az a politikai fegyelem, amely a csatlakozás előtti időszakot jellemezte, Szlovákiában pedig elképzelhető akár a reformfolyamat visszafordítása is, és a térségben sehol sem látszik valószínűnek - Szlovénia példáját követve - a rövid időn belüli euróövezeti csatlakozás. A lap szerint a legközvetlenebb aggodalom az, hogy gazdasági krach következik be, ami elkezdődhet például a balti országokban.