Hatéves csúcson az infláció

A fogyasztói árak az idén februárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők, a nagyfokú bizonytalanság miatt, 8,71-8,95 százalék közötti sávba várták a 12 havi fogyasztói áremelkedés ütemét. A mostaninál magasabb infláció 2001 júliusa óta nem volt.

Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Februárban az éves maginfláció 5,8 százalék volt, míg havi összehasonlításban 0,3 százalékot tett ki.

Az inflációban még nem jelentkeznek a másodlagos infláció kialakulásának kockázatai, ezért az MNB várhatóan tartani fogja a kamatokat, amit az erős forint is támogat - közölte az [origo]-val Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, a februári adat megjelenését követően.

A februári számokban csaknem teljes mértékben szerepel a gázár támogatási rendszerének változása, ezért az a márciusi adatot csak minimális mértékben érinti már. A következő havi számokat érintik majd a távfűtésnél bekövetkezett változások, az elektromos energia árának emelése, illetve a benzin árának változása.

A fogyasztói árak az idén januárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A fogyasztói árak tavaly februárban 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőttek.

A KSH közlése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek. Nőtt 4,9 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 2,3 százalékkal a száraztészta, 1,6 százalékkal a kenyér, 1,5 százalékkal a liszt, valamint 1,3 százalékkal az étolaj ára. Csökkent viszont 5,5 százalékkal a sertéshús, 1,8 százalékkal a sertészsiradék ára.

Legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal a háztartási energia árai nőttek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 22,5 százalékkal kellett többet fizetnni, a megváltozott támogatási rendszer eredményeként. Az egyéb cikkek átlagot meghaladó, 1,3 százalékos áremelkedésén belül a gyógyszer, gyógyáru 8 százalékkal drágult. Az átlaggal megegyező mértékben, 1,2 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül az egészségügyi szolgáltatások ára 8,7 százalékkal nőtt, a vizit- és kórházi napidíj február 15-i bevezetésének hatására. A csatornadíj 4,8 százalékkal, a távolsági utazás 3 százalékkal, a vízdíj 2,6 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk körében kis mértékű, 0,6 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében 2,3, illetve 0,6 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető januárhoz képest.

A KSH közlése szerint februárban több olyan hatósági intézkedés nyomán bekövetkezett árváltozást számoltak el a fogyasztóiár-indexben, ahol a számbavétel módja eltér a szokásostól. Ilyen például a vezetékes gáz ártámogatási rendszerének változása, a vizitdíj bevezetése.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 25,6 százalékkal drágult a cukor, 24,3 százalékkal az idényáras élelmiszer, 24,2 százalékkal a liszt és 22,8 százalékkal a péksütemény, csökkent viszont 5 százalékkal a sertészsiradék ára.

A háztartási energia átlag feletti 32,6 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 58,9 százalékkal, a távfűtésé 44,5 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb volt a szeszes italok, dohányáruk 8 százalékos, a szolgáltatások 6,9 százalékos, az egyéb cikkek 3,4 százalékos árnövekedése. Ez utóbbi csoporton belül a gyógyszer, gyógyáru 19,6 százalékkal drágult, míg a járműüzemanyag árak 4,7 százalékkal csökkentek. A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek körében 1,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.