Szlovákiában tovább lassul az infláció

Szlovákiában februárban, átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly februárban, a hazai szabvány szerint számolva, jelentették a szlovák statisztikai hivatalban. A szlovák kormány a hatósági áremelések visszafogásával is igyekszik csökkenteni az inflációt.

Januárban 3,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció, tavaly februárban 4,4 százalékos, szintén hazai szabvány szerint számolva. Az EU-szabvány szerint számolt februári inflációs adatokat később közlik. A Szlovák Nemzeti Bank kamatpolitikája számára az EU-szabvány szerint számolt infláció az irányadó, de a piac, korábbi közlése miatt, a hazai szabvány szerint számolt inflációból is következtet az irányzatra.

A Szlovák Nemzeti Bank a február végi kamatdöntésével ismét változatlanul, 4,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az elemzők az év során enyhítést tartanak lehetségesnek, ha a korona továbbra is erős marad, és az infláció tovább gyengül.

Erre esélyt ad, hogy Szlovákiában a második félévben 4,0-5,6 százalékkal csökkenhet a földgáz ára a háztartások számára, amint a szlovák állami energia-felügyeletnél február végén bejelentették. A földgáz árát erősen figyelik a piaci elemzők, mióta a szlovák kormány efféle árintézkedésekkel is igyekszik csökkenteni az inflációt, az euró 2009-es bevezetésére készülve.

A kormány intézkedésére idén elmaradt az év elején szokásos hatósági áremelések egy része, sőt, a lakosság számára januártól 4 százalékkal csökkentették a földgáz árát. Novemberben 4,3 százalékos áremelés volt, tavaly januárban, mintegy 5 százalékkal emelkedett a háztartások számára a gáz ára, előtte, 2005 októberben közel 20 százalékos áremelés volt.

Szlovákiában az EU-szabvány szerint számított tizenkét havi infláció januárban 2,2 százalékosra csökkent a decemberi és a novemberi 3,7-3,7 százalékról. Tavaly januárban 4,1 százalékos, 2005 decemberben 3,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva.

A Szlovák Nemzeti Bank év végi célja 2,5 százalékos tizenkét havi infláció volt EU-szabvány szerint, plusz-mínusz 0,5 százalékpontos tűréssel, az előrejelzése decemberre 3,7 százalék volt, idén decemberre pedig 2,8 százalék. A Szlovák Nemzeti Bankot az infláció izgatja a legjobban - szeptemberig négyszer szigorított tavaly a most is érvényes, 4,75 százalékra -, a tavaly tavaszi litván példa miatt: Litvániát minimális inflációs elcsúszás miatt nem fogadták be az euróövezetbe.

Szlovákia gazdasága 9,6 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az egész évi GDP - folyó áron 1,636 billió korona ( 12,08 billió forint) - reálértékben 8,3 százalékkal több volt a 2005-ösnél. 2005-ben 6,0 százalékkal nőtt a szlovák GDP.

Ezzel Szlovákia ismét csúcstartó a közép-európai új EU-tagok között. A hazai rekord a harmadik negyedévben volt, 9,8 százalékos növekedéssel az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A tavalyi első és második negyedben 6,7-6,7 százalékkal bővült a szlovák gazdaság éves összehasonlításban.

A fő húzóerőt a külkereskedelem adta, de a nyugat-európai mintától eltérően még erőteljesen bővült a lakossági fogyasztás is.

Tavaly a GDP szempontjából figyelembe vett szlovák export növekedése 20,7 százalékra gyorsult a 2005-ös, 13,8 százalékos ütemről. Az import 17,8 százalékkal nőtt a 2005-ös, 16,6 százalékos ütem után. A fordulat annak következménye, hogy a nagy eszközimporttal járó külföldi beruházások zöme befejeződött az autóiparban, és az új gyárak termelni kezdtek, főleg exportra.

A beruházásokat a 2004-ben bevezetett lineáris adórendszer, az egységes, a személyi jövedelemre, a társasági nyereségre és az áfára egyforma, 19 százalékos adókulcs ösztönzi.

A lakossági fogyasztás tavaly 6,3 százalékkal növekedett, 2005-ben még 7,2 százalékkal nőtt.

A szlovák GDP most és a következő években egyaránt nagy növekedésre van "ítélve", elsősorban az autóipar meredek felfutása miatt.