Újra fenyeget a 100 dolláros olajár réme

Vágólapra másolva!
Az elmúlt hét komoly olajár emelkedése után ismét megjelentek a 100 dolláros olajárral rémisztgető vélemények. Egyelőre azonban annyi létszik biztosnak, hogy a magas olajár mellett sok minden szól, azonban Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy nincs ok a tavalyi csúcs benzinár megdöntésére. 
Vágólapra másolva!

Az irányadó amerikai nyersolaj ára hétfőn délelőtt 65,70 dollárra esett, a pénteki 16 centes árcsökkenés után, ami az első csökkenés volt nyolc egymást követő növekedési periódus után. Az árak több mint 16 százalékkal emelkedtek március 19-e óta, és féléves csúcson zártak múlt hét csütörtökön. Elemzői becslés szerint a kockázati prémium jelenleg úgy 6 és 8 dollár között alakul az árakban. Ha Irán vagy valamely másik nagy olajellátó nézeteltérésbe kerül az Egyesült Államokkal, az olajár akár a háromszámjegyű árszintet is elérheti - célzott egy Bloomberg által megszólaltatott elemző a brit-iráni konfliktus kapcsán a százdolláros olaj lehetőségére.

Az elmúlt 12 hónapban egyébként USA-dollárban kifejezve, az amerikai irányadó nyersolaj, a West Texas Intermediate ára körülbelül 2 százalékot esett. Az olajár 12 százalékot csökkent euróban, 14 százalékot angol fontban és 2 százalékot jenben kifejezve.

Fegyveres konfliktusok

A geopolitikai feszültségek a Közel-Keleten valószínűleg a jövőben is megmaradnak rizikófaktornak, de addig biztosan, amíg Irán fogva tartja a brit katonákat. A brit katonák fogsága tehát egyértelműen a magasabb árszint felé ható tényező. A befektetők igencsak elővigyázatosak, mivel Irán az OPEC, vagyis az olajexportáló országok szervezetének második legnagyobb olajtermelője, a világ olajának pedig csaknem a negyede áramlik keresztül a Hormuzi-szoroson, ami egy szűk hajóút Irán és Omán között, a Perzsa-öböl torkolatánál.

Irán március 23-án ejtette foglyul a 15 brit tengerészt, azzal vádolva őket, hogy iráni felségvizekre hatoltak be. A tengerészek - állítólag kényszer hatására - elismerték az engedély nélküli behatolás tényét, jelentette a Sky News az iráni állami rádiót idézve. A vita nem javított a nyugati országok és az iszlám köztársaság viszonyán, amely már amúgy is meglehetősen elmérgesedett a teheráni nukleáris programról szóló vita miatt. A félelmek szerint az incidens erősen megzavarja a Közel-Keletről érkező nyersolajellátást.

A befektetők úgy reagáltak, hogy vásárlásokkal erősítették meg pozícióikat. A New York-i tőzsde adatai azt mutatják, hogy a nyersolajjal kapcsolatos nem kereskedelmi befektetések féléves csúcsot döntöttek március közepén.

Miután az iráni kormány közölte, hogy diplomáciai megoldást szeretne a brit tengerészek ügyére, kedd reggel kissé olcsóbb lett a kőolaj. Az atomenergia-program körül nemzetközi feszültség azonban továbbra is támogatja az árakat. Az ENSZ három hete rendelt el új szankciókat Irán ellen, mire az gyakorlatilag megszakította a kapcsolatot a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Mindezek ellenére Irak olajtermelése tavaly szeptember óta most a legnagyobb.

Forrás: [origo]
Egy év alatt 200 emberrablás

Egyes elemzők szerint valószínűtlen, hogy az olaj újra meglátogatja a tavaly júliusi 78 dolláros rekord árszintet, amely azután alakult ki, hogy Izrael bombázta Libanont. "Amilyen meredeken az árak emelkedtek, egy gyors döntés éppolyan könnyen vissza is tudja küldeni őket oda" - vélik a BNP Paribasnál. A piac már felismerte: nagyon valószínűtlen, hogy Irán csökkenti az olajexportot, mivel szüksége van az olajból származó bevételekre, nyilatkozta egy japán befektető a Reutersnek. Nem beszélve arról, hogy a nyugati országoknak is az áll az érdekében, hogy békés megoldást találjanak a konfliktusra.

Gondok azonban máshol is vannak. Nigériai fegyveresek például motorcsónakon elraboltak egy brit olajmunkást egy fúrótoronyról a Niger folyó deltavidékéről március 31-én. Az elmúlt évben több mint 200 embert (mintegy felük külföldi) raboltak el Nigéria olajtermelő vidékéről. A fegyveres támadások arra kényszerítették Nigériát, a legnagyobb afrikai nyersolajkészlet tulajdonosát, hogy negyedével, napi 500 ezer hordóval csökkentse kitermelését. Ebben a hónapban választások lesznek, tehát némileg várható is volt a nyugtalanság növekedése, vélik az elemzők.

A francia sztrájk

A gázolajkészleteket illető aggodalmak szombaton csillapultak, amikor a világ harmadik legnagyobb forgalmú, finomított olajtermékeket fogadó és küldő kikötőjének munkásai befejezték sztrájkjukat. A Marseille melletti Fos-Lavera olajterminál dolgozóinak 18 napos munkabeszüntetése az Egyesült Államok és Franciaország belső piacának üzemanyag-ellátását is fenyegette. A kikötői munkások szakszervezete azért kezdett teljes munkabeszüntetésbe, mert nem látta biztosítottnak a kikötőben működő cseppfolyósgáz-terminálnál dolgozók jövőjét, amelyet jelenleg a Gaz de France épít át. Az érdekképviselet és a társaság szombat későn este megállapodást ért el. A sztrájk miatt négy finomítónak - melyből kettő a Total tulajdonában van - korlátoznia kellett termelését.