Szabad kereskedelmi egyezmény született

Az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea 10 hónapos tárgyalássorozat után szabad kereskedelmi megállapodást írt alá. A megállapodás, amely még törvényhozói jóváhagyásra vár, a legnagyobb jelentőségű egyezmény az 1992-ben létrehozott észak-amerikai szabad kereskedelmi megállapodás (NAFTA) óta.

Minkét ország a kereskedelem és a gazdasági növekedés fellendülését várja az egyezségtől. Mindamellett a rizsimportot nem veszik bele a megállapodásba, mivel Szöül ellenezte piacának megnyitását. A félelem, hogy a koreai farmerek megsínylenék a rizs vámtarifáinak eltörlését, nemzeti ellenállást váltott ki az utóbbi hónapokban a kereskedelmi liberalizáció ellen.

Kényszerűség is vezetett a tárgyalások gyors lezárásához, hiszen George Bush amerikai elnöknek július 1-jén lejár a meghatalmazása, melynek értelmében joga van kereskedelmi szerződéseket a kongresszus elé vinni módosítás nélküli, azonnali szavazásra. A tárgyalásokat leginkább a járműgyártást és a mezőgazdasági szektort érintő érdekkülönbségek hátráltatták. A kongresszusi vezetőkhöz intézett hétfői levelében azonban Bush megerősítette, hogy a megállapodás megszületett. "Az USA és Dél-Korea által kötött szabad kereskedelmi egyezmény exportlehetőséget biztosít majd az amerikai farmereknek, állattenyésztőknek, termelőknek és szolgáltatóknak, elősegíti a gazdasági növekedést és jobban fizető állások létrehozását az Egyesült Államokban" - mondta az elnök.

A dél-koreai kereskedelmi miniszter, Kim Hjun-csong a "legjelentősebb eseménynek" minősítette a megállapodást a két ország között, mióta 1953-ban katonai szövetséget kötöttek. A Koreai Ipari Szövetség, amely Korea legnagyobb vállalatait tömöríti, üdvözölte a döntést. A két ország egymás közötti kereskedelme elérte a 72 milliárd dollárt 2005-ben, és 20 százalékos növekedését várják a gazdasági korlátok leépítésétől.

A tárgyalások hosszúra nyúltak, és már túlléptek 2 határidőt, amelyet az USA szabott, az indulatok mindkét oldalon magasra szöktek. Sok dél-koreai ellenezte a megállapodást, azzal érvelve, hogy az amerikai import árubősége versenyképtelenné teszi majd a koreai vállalkozásokat és veszélyezteti a megélhetésüket. Egy tiltakozó felgyújtotta magát a hotel előtt, ahol a tárgyalások folytak, ellenzéki politikusok pedig éhségsztrájkba kezdtek tiltakozásul. Ro Mu-Hjun miniszetrelnök szerint azonban a társadalom nagy része támogatja a megállapodást, és Szöül júniustól hasonló egyezség létrehozását tervezi az Európai Unióval.