Nem emelt kamatot az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 3,75 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az elemzők többsége a június eleji kamatértekezlettől várja a további szigorítást, 4,00 százalékra. Az előző, negyed százalékpontos emelés március elején volt.

A kamatdöntést követő és a továbbiakra nézve is iránymutató sajtóértekezletén az EKB elnöke kijelentette: a bank márciusi kamatemelése óta mutatkozó összes fejlemény megerősítette az akkori értékelés helyességét. Utalt arra is, hogy az EKB esetleges júniusi kamatemelésével kapcsolatos várakozások jogosak, de a bank előre nem kötelezi el magát.

Mint fogalmazott, az EKB döntéshozóinak jelenlegi "hangulata" igen hasonlatos a márciusi üléskori hangulathoz, de a jövőbeni döntések mindig a tényeken és adatokon múlnak.

Korábbi beszédében az EKB elnöke nyitva hagyta a további kamatemelések lehetőségét a következő hónapokban, úgy fogalmazott, hogy a bank "igen szoros" figyelemmel kíséri az árkockázatokat.

Noha a külpiacok idén várható szűkülésén kívül a drágább euró miatt is talán lanyhul az exportlendület és az exportot támogató beruházási fellendülés, azonban a jelek szerint a növekedés egyelőre kevésbé lassul a vártnál. Az EKB szerint egyébként is ez lendület az, ami a túlhevült gazdasági növekedés, a nagy pénz- és hitelkiáramlás és vele az inflációs nyomás ösztönzője az euróövezetben.

Csak a renyhe lakossági fogyasztás felől nem érkezik infláció nyomás - a gazdasági növekedés szemlátomást elkerülte a lakosságot tavaly -, de ettől még az EKB szigora egyhamar nem fog enyhülni.

Az EKB 2005. decemberig 2 százalékos, rekord alacsony szintet tartotta alapkamatát, 2003. június óta. Azóta a márciusival együtt hétszer emelt, egyenként negyed százalékponttal.

Az euróövezetben a tizenkét havi infláció 1,9 százalékra gyorsult márciusban, a februári és a januári 1,8-1,8 százalékról. A tizenkét havi infláció hosszú idő óta, 2005. január óta első ízben tavaly szeptemberben került az EKB legföljebb 2 százalékos célszáma alá. Azóta kissé feljebb kúszott, de az egyelőre 2 százalék alatti eredmények sem fogják elriasztani az EKB-t a kamatemelés folytatásától, mert a gazdasági növekedés, habár az idén lassulhat tavalyhoz képest, a korábban vártnál minden bizonnyal erősebb lesz, és továbbra is érződik inflációs nyomás.

Az Európai Bizottság február közepén 2,4 százalékos GDP-növekedést jósolt az euróövezetnek erre az évre - novemberben még csak 2,1 százalékot várt -, a tavalyi, 2,7 százalékos ütem után.

Még nem vehető biztosra, hogy az EKB türelmes lesz legalább az év második felében. Elemzői szerint "2007 későbbi szakaszában a kedvezőtlen bázishatások miatt az infláció ütemének ismételt emelkedése valószínűsíthető", írták a február 15-én megjelent havi jelentésben.

A tartósan erős pénzmennyiség- és hitelnövekedés alátámasztja azt a vélekedést, hogy az euróövezetben a széles értelemben vett pénzmennyiség továbbra is erőteljes ütemben bővül, és eddig még semmi sem utal arra, hogy a 2004 közepe óta tartósan tapasztalható növekedés megállna vagy esetleg megfordulna, írták korábban az EKB szakértői.

Az euróövezeti GDP 0,9 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben, és 3,3 százalékkal lett több a 2005-ös utolsó negyedévinél. A tavalyi egész évről 2,7 százalékos évi átlagos GDP-növekedést becsül az EU statisztikai hivatala.

Idén 1,7-2,7 százalékra, vagyis 2,2 százalékos sávközépre számít az EKB az euróövezeti gazdaségi növekedésben, a korábban várt, 2,1 százalékos többlet helyett. 2005-ben az évi átlagos gazdasági növekedés 1,4 százalékos volt az euróövezetben. 2004-ben 2,0 százalékos, 2003-ban 0,5 százalékos, 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt a növekedés.