Vonzóbbá tennék az egyéni vállalkozást

Tizenhét évvel ezelőtt fogadta el az országgyűlés az egyéni vállalkozásról szóló törvényt, amely a megalkotása óta eltelt időszakban alig módosult. A jelenlegi szabályok egyre kevésbé alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági és a jogi környezethez, így szükség van azok korszerűsítésére. Az egyéni vállalkozási forma népszerűsége ugyanis az utóbbi időben jelentősen csökkent.

Az igazságügyi tárca elképzelései szerint az egyéni vállalkozói tevékenységet az új törvény alapján is csak vállalkozói igazolvány birtokában lehetne folytatni. Ettől függetlenül a mezőgazdasági termelőknek, illetve az ügyvédeknek és a közjegyzőknek a jövőben sem kell majd vállalkozói igazolványt kiváltaniuk. Azok a tevékenységek, amelyek jelenleg vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolhatók a továbbiakban nem minősülnének már egyéni vállalkozásnak, így azokat külön jogszabályoknak kell majd szabályozniuk.

Az új koncepció hamarosan a kormány elé kerülhet. A jelenlegi tervek szerint 2009-ben lépnének hatályba az új jogszabály, amely szerint a vállalkozói igazolvány kiadása és visszavonása ezentúl is a jegyző hatáskörébe tartozna. Újdonság lenne azonban az úgynevezett egyablakos ügyintézési rendszer. Ez azt jelentené, hogy a cégekhez hasonlóan az egyéni vállalkozók esetében is közvetlenül az eljáró hatóság, azaz a jegyző szerezné be a kérelmező helyett az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján az adószámot és a statisztikai számjelet is.

Nem lesz személyes közreműködési kötelezettség

A jelenlegi szabályok szerint az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Az új törvény megalkotása kapcsán ugyanakkor az IMR azt javasolja, hogy célszerű megvizsgálni a személyes közreműködésre vonatkozó előírás fenntartását. Az egyéni vállalkozások többsége ellenben családi vállalkozás, ahol több családtag is részt vesz a tevékenység folytatásában. Éppen ezért szükséges fenntartani azt a lehetőséget, hogy az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathasson. Segítő családtagként a közeli hozzátartozó, a vállalkozó élettársa, egyenes ágbeli rokonának a házastársa, házastársának az egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének a házastársa végezhet munkát.

Szünetelhet a tevékenység

A szabályozási koncepció kidolgozásáért felelős Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint indokolt megvizsgálni, hogy az új törvénybe beépíthető-e a vállalkozói tevékenység szünetelésének a jogintézménye. Szünet akkor lehetne, ha az egyéni vállalkozók a tevékenységüket idényszerűen, az évnek csak meghatározott időszakában végzik. Biztosítani kell azonban, hogy a szünet ideje alatt a vállalkozó ne végezhessen vállalkozói tevékenységet. Megfelelő megoldás lenne erre az esetre, ha az egyéni vállalkozó erre az időre köteles lenne a vállalkozói igazolványát a jegyzőnek leadni.

Ellenőrizhetővé válik a fizetőképesség

Az egyéni vállalkozók elektronikus és közhiteles nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatala vezeti. A jelenlegi nyilvántartás a 2000. november 1-jén alakították ki, ezzel az időponttal kerülnek be az egyéni vállalkozók az adatbázisba. A korábban megszűnt vállalkozásokról azonban kizárólag a gazdasági kamaráktól átvett iratanyag tartalmaz információkat.

Az új törvényben tehát szükségesnek tartják kialakítani a nyilvántartás részletes szabályait. Ebben meg akarják teremteni a nyilvánosság és a közhitelesség biztosítékait. Jogos igénynek tekinti az igazságügyi tárca, hogy az egyéni vállalkozó fizetőképességét befolyásoló információk is kerüljenek be a nyilvántartásba. Az egyéni vállalkozó vagyona azonban nem különül el a természetes személy vagyonától, ezért nem csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatok, hanem a természetes személy fizetőképességére kiható jelentősebb összeg feltüntetése is szükséges lehet - olvasható a kormány részére készített előterjesztésben.

A legmesszebbmenőkig figyelemmel kell lenni azonban a személyes adatok védelmére. A cégnyilvántartás esetén az adatok teljes köre, az egyéni vállalkozás esetén ellenben azoknak csak egy része nyilvános. Ezen az adatkörön túl az adatkérőnek igazolnia kell az adatkérés jogcímét. Az új törvényben szükséges ezért részletesen szabályozni a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást. Az új nyilvántartást lehetőség szerint a vállalkozókat legkevésbé terhelő módon tervezik megvalósítani.

Egyéni cég alapítása

Egyéni céget egy nyomtatvány kitöltésével lehet majd létrehozni. A nyomtatványt ügyvédi közreműködés nélkül tölthetné ki az érintett egyéni vállalkozó. Ennek alapján a jegyző folytatná le az egyéni cég bejegyzését. A bejegyzett egyéni cég adatait a jegyző elektronikus úton továbbítaná a cégbíróság felé, amely az adatokat hivatalból rögzítené a cégnyilvántartásban. A jegyző szintén az ún. egyablakos rendszer keretében gondoskodna az adóhatósági és a statisztikai bejelentés, adatszolgáltatás teljesítéséről.

Egyéni cég kétféleképpen, jogelőd nélkül és jogutódlással jöhetne létre. Jogelőd nélkül alapításról lenne szó akkor, ha a vállalkozói igazolvány kiváltásával egyidejűleg kérnék az egyéni cég nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó rögtön egyéni cégként kezdi meg a tevékenységét, azaz egyéni vállalkozásként egyáltalán nem működik. Jogutódlással jönne létre ellenben az egyéni cég akkor, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozás folytatása során kéri a cégként való nyilvántartásba vételét.

Farkas Katalin