Az Európai Unió támogatásával készített kutatás szerint az üzleti várakozások minimálisan romlottak, a fogyasztóiak pedig nem változtak áprilisban.
Idén januárban tizenkét éves mélypontjára esett a GKI fogyasztói bizalmi index a 2006. május-júliusi zuhanás, majd az ezt követő mérsékelt romlás következtében. Februártól azonban a lassú javulás jelei voltak megfigyelhetők, az áprilisi adat stagnálást mutat.
Áprilisban javult a lakosság saját várható pénzügyi és az ország várható gazdasági helyzetéről kialakított véleménye. Romlott viszont a fogyasztók saját megtakarítási képességükről alkotott megítélése. Minimálisan kedvezőbb lett a foglalkoztatás, valamivel erősebben a várható áremelkedés megítélése. Ez utóbbi a júliusi rekordpesszimizmus óta lényegében folyamatos.
Az üzleti bizalmi index az építőipar kivételével minden ágazatban valamelyest csökkent az idei év negyedik hónapjában, ugyanakkor a magyar gazdaság helyzetének megítélése jelentősen javult, bár továbbra is borúlátók vannak nagy többségben.
Az iparban a válaszadók a márciusinál kedvezőtlenebbnek ítélték az elmúlt időszak termelését, a következő időszak kilátásait, valamint a teljes rendelésállományt is. Az exportrendelések értékelése nem változott, a készleteké viszont javult. A foglalkoztatási szándék változatlan. Kedvező, hogy idén jellemzően a létszámbővítést tervezők vannak valamivel többen.
Az építőiparban áprilisban kissé romlott a termelési helyzet és a rendelésállomány megítélése, de ezt több mint ellensúlyozta a foglalkoztatási szándék erősödése.
A kereskedelmi bizalmi index áprilisban csaknem a márciusi jelentős javulással azonos mértékben romlott. Egyaránt kedvezőtlenebbnek érezték a válaszolók eladási pozíciójukat, készleteik szintjét és megrendeléseik nagyságát.
Enyhén romlottak áprilisban a szolgáltató szféra konjunkturális várakozásai is. Csak a várható foglalkoztatásról alkotott vélemény javult, az üzleti pozíció és a várható forgalom megítélése romlott.
A GKI konjunktúraindexe a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A társaság az index kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe.
Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások, például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználták az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggéseket.