Kritikus helyzetben a magyar húsfeldolgozók

Kritikusnak minősítette a magyar húsfeldolgozók helyzetét Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára.

A szakember elmondta: míg a magyar gazdaságban átlagosan 15-20 százalékra teszik a szakértők a feketegazdaság arányát, addig a húsiparban ez az arány az utóbbi hónapokban már meghaladta a 30 százalékot. Berczik Attila szerint ez mintegy 100 milliárd forintos kárt okoz a sertéságazat szereplőinek. A magyar húsipar éves árbevétele mintegy 350 milliárd forint körül alakul.

Berczik a szövetség képviseletében hétfőn reggel találkozott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel ez ügyben, és kérte a miniszter személyes segítségét. Az agrártárca irányítója megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz és a kormányülés elé viszi a húsfeldolgozók gondjait, amelyek a Hússzövetség szerint már csak kormányzati szinten orvosolhatók. Amennyiben a kormány nem tud a területen hathatós intézkedéseket tenni, úgy a szakember szerint uniós segítséget kell kérni az ügyben.

Ez utóbbi annál is fontosabb lehet, mert Berczik Attila szerint igen sok áru érkezik élősertés, tőkehús, illetve húskészítmény formájában Magyarországra az unió többi államából. Ezen áruk után azonban gyakran nem fizetnek adót. Az adókikerülés pedig az ügyvezető titkár szerint a magyar államnak minimálisan éves szinten 20 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet. A feketegazdaságot éltetik azok a kistermelők is, akiktől gyakran ellenőrizetlen áru kerül a piacra mindenféle adó megfizetése nélkül. A feketegazdaság térnyerését mutatja Berczik szerint az is, hogy a legálisan mérhető belföldi húsfogyasztás mintegy 5-6 százalékkal visszaesett.

A hússzövetségi szakember utalt arra is, hogy a múlt év őszén az 5 százalékos áfaemelés jelentős mértékben megnövelte a legális gazdaságban tevékenykedő húsfeldolgozók terheit. Sok uniós országban - például Csehországban és Németországban - az áfa az élelmiszereken csak egyszámjegyű.

Berczik szerint változtatni kellene az élelmiszer-ellenőrzés struktúráján is, azaz nem több hatóságnak, hanem egyetlen szervezetben működő szakértői csapatnak kellene az élelmiszer-biztonságra felügyelni és azt ellenőrizni. Nem látványos akciókra, hanem az év 365 napján folyamatos szigorú ellenőrzésre van szükség - fogalmazott Berczik.

A cél az lehet - mondta az ügyvezető titkár -, hogy a magyar sertéságazat ismét 5-6 millió sertést állítson elő évente. Ez jelenleg kevesebb mint évi 4 millió darab.