A béreken spórolnak az uniós vállalatok

Tavaly számottevően lassult a béremelkedés üteme az Európai Unióban. Ugyanakkor a vártnál gyorsabban bővült az uniós gazdaság. Erről az unió statisztikai hivatala számolt be pénteken.

Tavaly számottevően lassult a béremelkedés üteme sz Európai Unióban

Az euróövezetben a GDP az első negyedévben 0,6 százalékkal volt nagyobb a tavalyi utolsó negyedévinél, és 3,0 százalékkal nagyobb a tavalyi első negyedévinél - közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken, első becslésként.

A május 15-én kiadott előzetes becslés is 0,6 százalékos növekedésre szólt az előző negyedhez képest, de akkor még 3,1 százalékos többletet számoltak az egy évvel azelőttihez képest. A tavalyi utolsó negyedben, negyedévről negyedévre 0,9 százalékos, éves összehasonlításban 3,3 százalékos volt a növekedés üteme.

A lassulás így is kisebb a korábban vártnál, nem fogja elvenni az Európai Központi Bank (EKB) kedvét a további kamatemeléstől, vélik elemzők.

Folytatódott a tavalyi irányzat: az euróövezet átlagában, éves összehasonlításban, a lakossági fogyasztás növekedése 1,3 százalékosra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,9 százalékról, hozzájárulás a GDP-növekedéshez 0,7 százalékpontra esett 1,1 százalékpontról.

A beruházások növekedése 7,2 százalékosra gyorsult 5,9 százalékról, a hozzájárulása 1,5 százalékpontra nőtt 1,2 pontról.

Az export bővülése 6,3 százalékosra csökkent 9,8 százalékról, a hozzájárulása 2,5 százalékpontra fogyott 3,8 pontról.

Az importnövekmény szintén 6,3 százalékosra lanyhult 7,5 százalékról, negatív hatása 2,4 százalékpontra esett 2,8 pontról.

A három legnagyobb euróövezeti gazdaság közül a német növekedésének üteme 0,5 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,0 százalékról, illetve éves összehasonlításban 3,6 százalékra 3,9 százalékról, az EU statisztikai hivatala szerint.

A francia GDP negyedévről negyedévre az első negyedben is 0,5 százalékkal bővült, ugyanúgy, mint a tavalyi utolsó negyedben, de az éves összehasonlítású GDP-többlet csak 2,0 százalék volt 2,2 százalék helyett.

Az olasz növekedés 0,2 százalékra lassult 1,1 százalékról, illetve 2,3 százalékra 2,8 százalékról.

Az egész EU-ban az átlagos gazdasági növekedés szintén 0,6 százalékos, illetve éves összehasonlításban 3,2 százalékos volt az első negyedben, a tavalyi utolsó negyedévi 0,9 százalék, illetve 3,5 százalék helyett.

Magyarországról az EU statisztikai hivatala 0,7 százalékos - a tavalyi utolsó negyedben is 0,7 százalékos és éves összehasonlításban 3,1 százalékos - a tavalyi utolsó negyedben 3,3 százalékos GDP-növekedést tart nyilván.

Az eddig ismert eredmények szerint az első negyedévben csak Görögországban, Spanyolországban, Litvániában és Ausztriában gyorsult a gazdasági növekedés éves összehasonlításban.

Az euróövezetben a GDP átlagosan 0,9 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben, és 3,3 százalékkal lett több a 2005-ös utolsó negyedévinél. Ezzel a tavalyi, egész évi átlagos gazdasági növekedés 2,7 százalékos volt.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly lényegében stagnált az euróövezet átlagában a 2005-ös ütemhez képest, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt, és az átlagos gazdasági növekedés hatévi csúcsra gyorsult.

Tavaly számottevően lassult a béremelkedés üteme. Éves összehasonlításban az utolsó negyedévben nominálisan 2,5 százalékosra lassult az órabérek átlagos emelkedése a harmadik negyedévi 2,7 százalékról és az első és második negyedévi 2,9-2,9 százalékról. Vagyis a vállalatok továbbra is a béreken-fizetéseken spórolnak, és ennek következményeit igazolják a részadatok.

A tavalyi első negyedévben az euróövezeti GDP 2,2 százalékkal, a másodikban 2,9 százalékkal, a harmadikban 2,8 százalékkal, az utolsó negyedben 3,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.