Az EU sem tud megoldást az árampiaci helyzetre

Az Európai Unió egyelőre nem talált megoldást arra, miként zárja le a magyarországi hosszú távú áramvásárlási szerződések ügyében indított, több éve folyó vizsgálatát. Az unió ezeket a szerződéseket az állami támogatás egyfajta formájának tekinti.

Jorma Pihlatie, az Európai Bizottság versenyügyekben illetékes részlegének vezetője szerint az EU ugyan "egyoldalú és negatív" hatásokkal járó döntést is hozhatna, ehelyett azonban a hosszú távú áramvásárlási szerződéseknek a kormány és az energetikai cégek tárgyalása útján történő megszüntetésének a híve. Az unió illetékese ezt a villamosenergia-piac megnyitása témakörében rendezett budapesti szakmai konferencián mondta.

A bizottság ezeket a 10-15 évre szóló hosszú távú áramvásárlási szerződéseket az állami támogatás egyfajta formájának tekinti, hiszen azokban garancia szerepel az árakra vonatkozóan, és azok " minden kockázattal szemben megvédik az áramtermelőket". Ezt a bizottság már két évvel ezelőtt, előzetes álláspontja kidolgozásakor megállapította - jegyezte meg Pihlatie, hozzátéve: a bizottság kötelezheti Magyarországot a szerződések megszüntetésére, de hogy "Magyarország ezt miként hajtja végre, az Magyarországon múlik". Egy ilyen bizottsági döntés kiterjedhet a nyújtott állami támogatás megtérítésére is, aminek a hatására több energetikai társaság panasszal esetleg az Európai Bírósághoz fog fordulni. A döntés több energetikai céget csődbe taszíthatna és megingatná a beruházóknak az áramtermelő szektor iránti bizalmát.

Az unió illetékese kifejtette, hogy nem ez lenne a helyes megoldás, hanem olyan tárgyalásos rendezés, amelynek során az átállás költségeit is figyelembe vennék. Az átállás költségei azokat a terheket jelentik, amelyeket az energetikai cégek a piaci dereguláció következtében szenvednek el.

Az EU megengedi állami támogatás juttatását a villamosenergia-ipar átállási költségeinek ellensúlyozására, ha azok gazdaságilag indokoltak, mivel a bizottság méltányolja, hogy az ágazat tőkeintenzív, egyben működése közérdeket szolgál.

Amennyiben a magyar kormány ilyen értelemben tárgyal majd a cégekkel, a bizottság minden egyes szerződés esetében elemezni fogja a termelők bevételeit, a felmerült terheket, a végrehajtott fejlesztések mértékét, hogy megítélhesse, megfelelő volt-e a kompenzáció mértéke.