Éleződik a verseny a feltörekvő piacokon

A feltörekvő piacok mérete és dinamizmusa ellenére sok gyártó sikertelennek érzi magát üzleti céljainak elérésében. A megkérdezett vállalatoknak csak kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten vagy nagyon sikeres a feltörekvő piacokon elért árbevétele és működési eredménye tekintetében.

A Deloitte [origo]-hoz eljuttatott új tanulmánya olyan gyártók működéssel kapcsolatos kérdéseire koncentrál, amelyek öt különböző feltörekvő piacon kezdték meg vagy bővítették ki tevékenységüket, Kínában, Indiában, Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában. A megkérdezett vállalatok 59 százaléka van jelen Kínában; több mint egyharmaduk folytat tevékenységet Kelet-Európában, Délkelet-Ázsiában vagy Latin-Amerikában; és mintegy egynegyedüknek van indiai tevékenysége.

A feltörekvő piacokon sikeres vállalatok egyre inkább úgy ítélik meg, hogy stratégiáikat a helyi ismereteket kihasználva, a piac különleges igényeinek megfelelve kell kialakítaniuk. "A vállalatok nem várhatják el, hogy észak-amerikai, német vagy japán üzleti modelljeik alkalmazásával sikeresek legyenek Oroszországban, Indiában vagy Kínában" - vélekedett Gary Coleman, a Deloitte Consulting LLP vezető partnere és a termelési iparágért felelős ügyvezető igazgatója.

Eddig a feltörekvő piacokon történő termelési befektetések leginkább arról szóltak, hogy hogyan lehet az olcsóbb munkaerő- és anyagköltségek segítségével a kiadásokat csökkenteni. A Deloitte termelési iparágért felelős csoportjának tanulmánya azonban most arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatok a termékek, a szolgáltatások és az innováció szempontjából is stratégiai növekedést biztosító piacoknak tekintik ezeket a régiókat. A tanulmány szerint a feltörekvő piacokon történő befektetések legfontosabb oka a bevételek és a piaci részvétel növelése: ezt ugyanis a vezetők 84 százaléka találta "kiemelkedően" vagy "nagyon" fontosnak. A költségcsökkentés második szempontként szerepelt (77 százalék); ezt követte a piacra jutási idő lerövidítése, a bevételi források változatossá tétele és a tehetségek kihasználása - ezek alkották az első öt üzleti tényezőt.

Forrás: [origo]

A vállalatok egyre kifinomultabb tevékenységeket helyeznek a feltörekvő piacokra, például komplex termelési, kutatási-fejlesztési, értékesítési és marketingtevékenységeket. Ezekhez magasabban képzett munkaerőre van szükség, amelyben azonban - a fejlett piacokhoz hasonlóan - a feltörekvő piacokon is hiány mutatkozik. A vállalatok versengenek a tehetséges munkaerő elcsábításában és megtartásában, illetve a forgalom növelése és a bérköltségek kezelése terén. A gyártóknak a helyi realitásokhoz kell igazítaniuk humánpolitikai eljárásaikat, ami nem mindig azt jelenti, hogy egyszerűen csak a legmagasabb fizetést kell ajánlani - jegyzi meg a Deloitte. "A vezetők 63 százaléka szerint a képzés a legfontosabb munkaerő-felvételi és megtartási stratégia; ugyancsak 63 százalék említette a díjazást; 59 százalék a karrierlehetőségeket; és 53 százalék az elismerést."

Nagyobb kockázattudatosság

Emellett a feltörekvő piacokon a gyártók egyéb, számukra ismeretlen kihívásokkal is szembe találják magukat. Ilyen például a szellemi tulajdon védelme, jogi és szabályozási kérdések, illetve geopolitikai problémák. Ezért a Deloitte szerint a feltörekvő piacokon befektető cégeknek kockázattudatos vállalatokká kell válniuk. Ez annyit jelent, hogy minden kockázatot fel kell mérniük, és a kockázatfelmérés eredményeit egy integrált, átfogó rendszerben kell kezelniük. Ebbe a folyamatba a munkaerőt is be kell vonni, ezáltal kialakítva a kockázatkezelési kultúrát. Emellett a gyártóknak nem csak a piacra lépésről szóló döntés meghozatalakor, hanem a működés teljes időtartama alatt is rendszeresen kockázatfelmérést kell végezniük. A Deloitte-tanulmány szerint azonban a kockázatkezelés megvalósítása nagyon eltérő. "A vezetőknek csak 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részletes kockázatfelmérést folytattak a piacra lépés előtt, és csak 45 százalékuk mondta azt, hogy a működés alatt is rendszeresen végeznek kockázatfelmérést."

A tanulmány szerint a vállalatoknak sok nehézséget jelent az, hogy a megszokott eljárásaikat adaptálják az új környezetre. "Mivel a termelési tevékenység globális szinten egyre összetettebb, a gyártók azzal az ijesztő feladattal néznek szembe, hogy tevékenységük minden területét integrálják és egyszerre kezeljék. Azok lesznek a nyertesek, akik sikeresen igazítják a tevékenységeiket az adott terület egyedi követelményeihez."