Felvásárlástól tartanak a nagy cégek

Németországban és az USA-ban sem látják szívesen a külföldi felvásárlókat. A közelmúltban olyan értesülések jelentek meg, melyek szerint egyes vezető német nagyvállalatok esetlegesen külföldi kézbe kerülhetnek, ami nagy aggodalmat váltott ki politikusi körökben. A helyzetet csak súlyosbítja, ha a vevőjelölt állami tulajdonban van - írja a Világgazdaság.

Az orosz Gazprom állítólag nem csupán az OMV-ben próbál részesedést szerezni, amely igen vonzóvá vált számára Mol-részesedésével, de megkörnyékezte a német RWE energiaszolgáltató egyes tulajdonosait, átadnák-e neki részesedésüket. Az aggodalmakat csak növeli, hogy a Blackstone amerikai befektetési csoport (amelyben immár egy - állami kézben lévő - kínai befektetési alap a legnagyobb egyedi részvényes) a közelmúltban a második legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonossá lépett elő a Deutsche Telekomban. Egy dubai állami befektetési alap jelentős részvényvásárlásának hírére a Deutsche Bankban szintén sokan felkapták a fejüket. Így a nemrég napvilágra került hírek miatt a legfonotsabb gazdaságpolitikai téma Németországban is a külföldi cégfelvásárlások elleni védekezés lett.

"Nem engedhetjük meg, hogy bizonyos külföldi, államilag ellenőrzött alapok stratégiai okokból német vállalatok részesedéseit vásárolják fel" - nyilatkozta Volker Kauder CDU-frakcióvezető. Párttársa, Roland Koch szerint pedig nem minősül tiltott protekcionizmusnak, ha megakadályozzák, hogy egy német cég az orosz vagy a kínai kormány befolyása alá kerüljön.

Michael Glos szövetségi gazdasági miniszter arra emlékeztetett, hogy a szövetségi kormánynak már most is vétójoga van, ha a védelmi ipar egyik cégének 25 százalékát külföldi kézbe kívánják adni. Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint pedig senki nem gondolhatja, hogy az amerikai CFIUS-hez (külföldi befektetések bizottsága) hasonló intézményt kellene létrehozni a külföldi vállalatfelvásárlások ellenőrzésére.

Márpedig a nagyvállalatok feletti kontroll elvesztésétől tartók éppen a CFIUS példáját emlegetik, amely bármely külföldi vállalatátvétel előtt megvizsgálhatja a tervezett tranzakció nemzetbiztonsági hatásait - s meg is tilthatja az adott ügyletet.

Európában a legnagyobb visszhangot kiváltó állami "vállalatmentési" akció az elmúlt években a spanyol Endesa energiaszolgáltató esete volt, amelyet a német E.On akart átvenni. A madridi kormány azonban rábírta az Acciona spanyol építőipari csoportot, hogy ellenajánlatot tegyen az Endesára.