Kockázatos hitelezésbe kezdtek a hazai takarékszövetkezetek

A pénzügyi szektorban hónapok óta beszédtéma a takarékszövetkezetek egy részének ingatag anyagi helyzete. Ennek okát szakértők abban látják, hogy a takarékszövetkezetek egy része kockázatos hitelezésbe fogott. Az elmúlt években lízing- és faktoráló cégeknek nyújtottak sok tízmilliós hiteleket, ami most okoz fejfájást a vezetőknek.

A takarékok nehéz helyzetét egy jól körülhatárolható cégcsoport idézte elő. Közülük is kiemelkedik a Dunarent és az ITM Autó, de jelentős veszteséget okozott az Aktív faktor és a Foltvarázs is. A lapunk által megkérdezett szakértők becslése szerint e két cég tevékenysége együttesen 4-6 milliárd forinttal rövidítette meg a takarékszövetkezeteket - írja a Napi Gazdaság.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006 februárjában megvizsgálta a takarékszövetkezetek és a lízingcégek közötti szerződéses kapcsolatot és jelezte, hogy nem tekinti faktoringnak az ügyleteket. A PSZÁF szerint azok egyértelműen hitelnek minősülnek, a takarékszövetkezetek az adósokat nem minősítették, s az ügyletekhez szükséges ügynöki szerződéseket sem kötötték meg.

Még megdöbbentőbb következtetéseket vont le az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tavaly októberi jelentésében. Eszerint a takarékszövetkezetek sohasem győződtek meg az eszközök vételárának valóságtartalmáról, forgalomképességéről, per-, teher- és igénymentességéről, s elmulasztották a követelés tulajdonjogának megszerzéséről értesíteni a lízingbevevőket.

Külön gondot jelentett, hogy a lízingtársaságok könyveiben a takarékszövetkezetek által megvásárolt követelések ellenértéke mint a szövetkezettel szemben fennálló kötelezettség van nyilvántartva (így hitelnek minősül), ám a takarékszövetkezetek mérlegében a hol hitelként, hol faktoringként nyilvántartott követelés nem a lízingcéggel, hanem a bérbe vevővel szembeni követelésként van bejegyezve. Ráadásul a takarékszövetkezetek az áfát is megfinanszírozták, noha azt a lízingcég visszaigényelhette.

Számos esetben alaki hibák miatt érvénytelenek a takarékszövetkezeteket "bebiztosító" szerződések. Például a lízingcégek ugyan készfizető kezességet vállaltak a bérbeadók bérletidíj-fizetési kötelezettségeiről, ám erről a bérbe vevők nem tudtak, márpedig az ilyen jellegű megállapodás csak akkor érvényes, ha azt kétoldalú szerződésbe foglalják. A lízingcégek ugyan opciós jogot biztosítottak a bérlet tárgyára a takarékszövetkezeteknek, ám mivel azokban vételár nem szerepel, a szerződés érvénytelen.

Az OTIVA jelentése rávilágított arra, hogy a konstrukciók kapcsán a takarékszövetkezetek kitettségének mérséklése a lízingcégek együttműködési készségétől függ. A PSZÁF és az OTIVA közös fellépésének köszönhetően ugyanakkor a korábbi, egymástól elszigetelt ügyeket immár egységesen kezelik, s így az új szerződések esetében már érvényesülnek a prudenciális szabályok. A korábbi ügyek terhét azonban az érintett takarékszövetkezeteknek kell viselniük.

Százmilliós nagyságrendű veszteséget volt kénytelen elszenvedni az Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet. Ezt Szűrszabó Gusztáv ügyvezető megerősítette, de hozzátette, hogy ezt a kinnlevőséget június végéig értékesítették, így nem terheli tovább mérlegüket. A 6 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkező takarékszövetkezetnek egyébként több faktorcéggel volt kapcsolata, és összesen 600-800 millió forintnyi hitelt nyújtottak.

A bajba került Dunarenttel is hét éve állnak kapcsolatban az együttműködés sokáig problémamentes volt. Az abasáriak pénzügyi helyzetét az igazgató stabilnak minősíti - bár nem tagadja, hogy továbbra is vitában állnak a PSZÁF-fal. Szerintük a szövetkezet tőkemegfelelési mutatója most 8-9 százalék körül van, a második negyedévet már 20-25 millió forintos eredménnyel zárták - derül ki a Napi Gazdaságból.