Tömegsport a rosszhiszemű végelszámolás

Az idei év első félévében 2006 hasonló időszakához képest 29 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak továbbra is az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A Coface Hungary szerint a tőkehiány, az elhibázott stratégiaválasztások és a kockázatkezelési kultúra majdnem teljes hiánya állnak az egyre rémisztőbb mértékű "körbetartozások" hátterében.

Az első félévben 29 százalékkal növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon a Coface Hungary legfrissebb felmérése szerint. Eddig nem tapasztalt mértékben, 64 százalékkal ugrottak meg az első félévben az újonnan indított végelszámolások, amelyekkel eddig más statisztikák nemigen foglalkoznak. A szakmán kívüli szemlélő talán azt hiheti, hogy a végelszámolásnak semmi köze nincs a nemfizetéshez, hiszen ezt a cégmegszűnési formát még nemrég ki is vették a csődtörvény hatálya alól. A valóság sajnos azt mutatja, hogy a krónikusan nemfizető, "trükköző" vállalatok leggyakrabban pont a végelszámolást választják arra, hogy adóságaiktól megszabaduljanak - fogalmazott Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.

A felszámolási eljárással ellentétben a végelszámolásnál a cég ügyvezetője a felszámoló, és így például feltűnés nélkül át tudja menteni a vagyont egy új cégbe. A rosszhiszemű végelszámolás, amelynél a cégtulajdonosok jogosan abban reménykednek, hogy a hitelezőik nagy része - odafigyelés híján - nem fogja észrevenni a cég eltűnését, már össznépi sporttá vált. A 64 százalékos növekedés ebben az eljárásformában katasztrofális következményekkel jár.

A fizetésképtelenségi eljárások száma

	csőd	felszámolás	végelszámolás	összesen
2007 I. félév	14	5053	4323	9390
2006 I. félév	10	4645	2641	7296
éves változás (%)	+40	+9	+64	+29

Sajnálatos módon továbbra is rendkívül alacsony az "igazi csődeljárások" száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak, 2007 első hat hónapjában csak 14 ilyen eljárás indult Magyarországon, néggyel több, mint 2006 első félévében.

Mivel Magyarországon a cégalapításoknak több mint 90 százalékát a már létező gazdasági egységek átalakulása vagy bővítése adja, a cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ezt a jelenséget figyelembe véve el kell fogadni, hogy a létező cégek száma magában sajnos nem használható mint gazdaságitrend-mutató.

A fizetésképtelenség egyik fő oka, hogy a magyar vállalatok zöme még mindig majdnem kizárólag az állandó és gyors forgalomnövekedésben látja a sikere zálogát. Mindenki az eladásra koncentrál, és szinte mindent az árnak rendel alá. Ez a gyakorlat azonban felemészti a profitot. A körbetartozást csak úgy lehet hosszú távon felszámolni, ha a vállalatoknak megváltozik a kockázathoz való viszonya, és belátják, hogy nem a forgalomnövekedés az egyetlen célkitűzés, hanem igenis a profit tényleges realizálása.

Szabo szerint a vállalkozásoknak a mindenkori gazdasági helyzethez alkalmazkodva kellene felmérniük, hogy mikor érdemesebb visszafogottabb növekedési pályát választaniuk, megszabadulva azoktól a vevőktől, akik fizetési kockázatot hordoznak. A piac lassú és fájdalmas tisztulási folyamaton megy keresztül: a versenyképtelen, tőkehiányos cégek, illetve azok, amelyek túlságosan alacsony profitrátával túl sok kockázatot vállalnak, törvényszerűen el fognak bukni" - hangsúlyozza Szabo.

A napokban elfogadott törvénycsomag, amelyet a "körbetartozások" visszafogására hoztak, Szabo szerint sajnos nem fogja az elvárt eredményeket hozni. A módosítások egy-két kivétellel "jó irányba" mutatnak, de nem fognak a kemény magyarországi versenyhelyzetben érvényesülni. A csődtörvény módosításai majdnem mind a tényleges csődeljárást érintik, amely sajnálatos módon továbbra is rendkívül alacsony Magyarországon. A számlavitatás jogának kiiktatása csak egy átmeneti ideig fogja felszabadítani a bíróságokat, de nem fog áttörést jelenteni a tényleges nemfizetésben.

Forrás: [origo]

A közbeszerzési törvény módosításai lényegében tájékoztatási kötelezettségekkel foglalkoznak, amelyek szintén nem befolyásolják mérvadóan a tényleges fizetési áramlatokat. Ma is gyakori, hogy a hitelező tudja, hogy az adósnak van forrása - csak nem fizet. A legnagyobb jelentősége az építkező vállalatok jelzálogbejegyzési jogának van. A valóságban ez a praktika nem valósítható meg. A finanszírozó bank, a lakást vásárló magánszemély és az eddig jelzálogjoggal rendelkező résztvevő már bőven kimerítik az épülő ingatlanra bejegyezhető jogok kereskedelmi értékét - így sajnos kevés vagy semmilyen tényleges értéket nem képvisel egy ilyen jelzálogjog. Az új szabályozás alapján ugyanis az ingatlanfejlesztő alvállakozója is jelzálogjogot vethetne ki az egyébként a kötelezettségeit rendesen teljesítő vásárló lakására - mondta Mikael C. Szabo.

Előrejelzés 2007-2008

Az országos éves csődhányad előreláthatólag 4 százalék fölé fog emelkedni, ám egyes iparágaknál az éves csődhányad meg fogja haladni a 7 százalékot is - áll a Coface prognózisában. A legkockázatosabb iparágak továbbá is az építőipar, és minden kis- és nagykereskedelem. Amíg nem tapasztalható alapvető szemléletváltás a kockázatkezelésben, ez a tarthatatlan helyzet tovább fog gyűrűzni. Nem jön pénz a rendszerbe, hiszen az állam lehetőségei is kimondottan korlátoltak. Elképzelhető, hogy a nyugat európai fejlődés pozitívan fog hatni a hazai gazdaságra, de ez legkorábban 2009-ben lehet látható. A környező országok fejlődnek, és Magyarország lassan elveszíti a kiemelt pozícióját a FDI-okat illetően, és ha ez megvalósul, akkor a Coface szerint további romlás várható.