Hadat üzen a kormány a számlacsalóknak

Úgy tűnik a kereskedők inkább vállalják a bírságot mintsem, hogy számlát adjanak, ezért a kormány úgy döntött nincs pardon, egy nap alatt akár kétszer is megbüntethetik az ellenőrök azt a kereskedőt, aki nem ad nyugtát vagy számlát - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányülést követően hétfőn. A büntetés magánvállakozó esetében maximum 100 ezer forint, míg cégeknél 200 ezer forint lehet.

Az a kereskedő, aki egy éven belül legalább kétszer azért akad fenn az ellenőrzésen, mert nem adott számlát 12 napos üzletbezárásra, míg, aki egy éven belül legalább négyszer bukik le, mert elfelejtett nyugtát adni 60 napos üzletbezárásra számíthat. A büntetés magánszemélyeknél egyébként maximum 100 ezer forint, míg cégeknél 200 ezer forint lehet.

A legutóbbi dunántúli APEH-ellenőrzéskor 816 üzletet ellenőriztek véletlenszerűen a szakemberek. Ebből 7 esetben 12 napra, míg 2 esetben 30 napra került lakat egyes üzletekre. Összesen 319 kereskedő akadt horogra közülük 193-an, azért mert nem adtak számlát vagy nyugtát. Ezt nem lehet tovább megengedni, ezért keményebben kell fellépni - mondta Veres János pénzügyminiszter. Mindezzel nem a költségvetési bevételt szeretnék növelni, hanem a fekete-gazdaságot kifehéríteni.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért és támogatja a feketekereskedelem visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseket, ugyanakkor javasolja egyebek mellett, hogy szigorítsák tovább a büntetéseket. A feketegazdaság szerves eleme a számla-, nyugtaadás elmulasztása.

A szövetség szerint a jelenlegi jogszabályi rend alapjait tekintve megfelelő. Indokolt lenne ugyanakkor a visszatartó erejű hatósági fellépés érdekében az ismételt esetekben a büntetési lehetőségek további szigorítása. Elfogadhatatlannak tart ugyanakkor olyan megoldásokat, amikor "a vásárlónál ellenőrzik a nyugtaadást". Felhívják a figyelmet a szövetségnél arra is, hogy a rejtett gazdaság fő csatornái jelenleg az ázsiai piacok, amelyek szigorúbb ellenőrzést kívánnának, illetve arra, hogy a kisvállalkozók esetében egy kedvezőbb adószint elviselhetővé tenné az adózást, így nem kényszerülnének a szürkegazdaságba.

A következő hetekben minden rendezvényen nagyobb ellenőrzésre lehet majd számítani. Lesz ,ahol egy nap alatt többször is visszatérnek az ellenőrök és ha kétszer szabálytalankodik az elárusító, két büntetésre számíthat. Így lényegesen több ellenőr lesz a hétvégi Hungaroringen is, Mogyoródon.

A megnövekedett ellenőrzések miatt az APEH január óta folyamatosan vesz fel szakembereket. Az eddigi 500 fő mellé, jövő év végéig további ellenőröket alkalmaznak, összesen 1717 fővel növelik az adóhatóság létszámát. Ráadásul 130 fővel bővül a Vám- és Pénzügyőrség ellenőrző létszáma is, hiszen több helyen együttes erővel lépnek fel majd az ellenőrök.

A feketén foglalkoztató munkaadók is komoly ellenőrzésre számíthatnak. Ezzel emelkedhet a befizetett állami adó- és járulékbevételek (csaknem 13 milliárd forint), valamint a munkaügyi bírság összege (7 milliárd forint). Ráadásul a súlyos jogsértést elkövető foglalkoztatók is nagyobb számban zárhatók ki a közbeszerzési eljárásokból és nem részesülnek állami támogatásban.

A közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében a kormány további 335 főt vesz fel a kincstárhoz, ami a helyszíni ellenőrzésekkel a becslések szerint 10-12 milliárd forint megtakarítást jelenthet.

Veres János kitért arra is, hogy a leghamarabb szeptemberben változtathat a kormány az éves átlagos 7 százalékos inflációs prognózison. Egyelőre még nem tudni, hogy mekkora inflációt gerjeszt a fagy-, illetve az aszálykár miatt várható, 15-40 százalékos élelmiszer-áremelés. Egy biztos, ha ki kell igazítani, előbb megvárják a szeptemberi KSH-jelentést - fogalmazott a pénzügyminiszter.

A kutatóintézeteknél is nőhet az inflációs előrejelzés

A kutatóintézetek is mérlegelik az idei aszály várható inflációs hatását, és bár még nem változtattak idei prognózisukon, ennek lehetőségét nem zárták ki. Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője az MTI-nek nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy a későbbiekben megemelik jelenlegi 7 százalékos inflációs prognózisukat az aszállyal összefüggésben. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy az egyes alapanyagok árának emelkedése milyen mértékben jelenik meg az élelmiszerárakban. Ebből a szempontból a legérzékenyebbek az idényáras élelmiszerek, a zöldség és a gyümölcs, ahol az aszály okozta terméskiesés közvetlenül jelentkezik az árban.

A feldolgozottsági fok növekedésével azonban az alapanyagok drágulása egyre kisebb mértékben jelenik meg a termékekben - fűzte hozzá. Példaként említette a kenyeret, amely a búzánál várhatóan jóval kisebb mértékben drágul és fontosnak nevezte azt is, hogy egy adott termék mennyire helyettesíthető importtermékkel.

Az idényáras élelmiszerek, a zöldség, gyümölcs és burgonya súlya az inflációs számításnál alacsony, 3,4 százalékos, ennek ellenére egy jelentősebb áremelkedés ezeknél a termékeknél akár néhány tized ponttal is emelheti az inflációt. Kopik Tamás hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen termés hatása a következő három havi inflációban jelenhet meg, de a jövő évi inflációra is hat.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki kutatója elmondta, hogy a kutatóintézet egyebek között éppen az emelkedő élelmiszerárak miatt emelte meg inflációs prognózisát 6,8 százalékról 7,5 százalékra két héttel ezelőtt. Hozzátette, hogy azóta az élelmiszerárak alakulását illetően véleménye még pesszimistább lett, a kutatóintézet hivatalos prognózisán azonban még nem változtatnak. Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója legfrissebb előrejelzésük ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy az idei éves infláció akár 7,5 százalék felett is lehet.

[origo]/MTI