Nyilvános a megújuló energia stratégia

Vágólapra másolva!
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján nyilvánosságra hozta Magyarország  megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos stratégiáját, amelyhez augusztus 24-ig várja a lakosság véleményét. 
Vágólapra másolva!

Az alternatív energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó stratégia a közigazgatási egyeztetést megelőzően vált hozzáférhetővé, véleményezhetővé. A 2020-ig érvényes dokumentum részstratégiája az ugyanezt az időszakot érintő, ugyancsak még jóvá nem hagyott magyar energiastratégiának. Az anyag nem végleges, hanem egy készülő szakmai koncepció, a kormány álláspontját nem tükrözik.

A stratégia tartalmazza a környezetbarát energiaforrások nemzetközi és hazai összefüggéseit, a "megújulók" szerepét az EU energiapolitikájában. Külön fejezet foglalkozik a klímavédelemmel, az agrárpolitikával kapcsolatos összefüggéssel. A tervezet kitér a megújuló energiafelhasználás ösztönzésének állami eszközeire, a célokra, illetve azok elérésének eszközeire, az intézményi keretekre.

A GKM az eddigi tapasztalatok szerint arra számít, hogy a megújuló energia stratégia az átlagosnál is nagyobb érdeklődést vált majd ki. Az észrevételekkel és alkotó javaslatokkal kapcsolatban a tárca munkatársai visszajelzést küldenek. Az érdeklődő civil szervezetek, magánszemélyek az anyagok további sorsát a GKM honlapján a Civil Fórumban figyelemmel kísérhetik.

A stratégia szerint Magyarország természeti adottságai a megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomassza hasznosítás, a geotermikus és napenergia kihasználhatósága területén előnyös, de van lehetőség a szél- és vízenergia hasznosításra is. A biomasszán belül kiemelten kell kezelni a kiaknázható potenciál tekintetében kisebb jelentőségű, de energetikai, környezeti és vidékfejlesztési szempontból is ígéretes felhasználható biogázt.

A stratégiában javasolt intézkedések között szerepel a megújulók hőpiaci felhasználásának hangsúlyosabbá tétele a zöldáram-piacéhoz képest. A lakossági energiafelhasználásnak ugyanis ma több, mint 80 százaléka a lakossági fűtés és melegvíz előállításra jut, ám az alternatív energia hőpiaci felhasználására mégsem vonatkozik támogatás. A stratégia ezért egyrészt egy átfogó, környezettudatos adóreform keretében szükségesnek tartja megvizsgálni a fosszilis energiahordozók adóztatásának lehetőségeit.

A dokumentum másrészt a kibocsátásokra vonatkozó környezetterhelési díj kivetésének megfontolását ajánlja, amelyet a lakossági fogyasztóknak ma ugyancsak nem kell megfizetniük.