Megállapodás született a fagykárenyhítésről

A jövőben csak azok kaphatnak kárenyhítést a nem biztosítható káraik után, akik beléptek, illetve belépnek a nemzeti kockázatközösséget megtestesítő nemzeti kárenyhítési rendszerbe - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán a kormányülést követő tájékoztatón.

Az agrártárca irányítója ismertette a megállapodást, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fagykárt szenvedett gazdálkodók megbízottai kötöttek hétfőn Nyíregyházán.

Elmondta: a 9-10 milliárd forintra rúgó kárenyhítési összegből a kormány az általános tartalék terhére továbbra is 5 milliárd forintot ad a kárt szenvedett gazdáknak. A fennmaradó hányadot az agrártárca saját büdzséjéből fedezi. Összességében az idei költségvetést terhelő fagykárenyhítési összeg mintegy 7 milliárd forint lesz. Ebből 2 milliárd forintot fedez az agrártárca.

A miniszter közölte azt is: a gazdálkodók a kormány által a tartalékalapból befizetett 5 milliárd forintnak mintegy egynyolcadát fizetik be a kárenyhítési alapba. Ez több mint 600 millió forintot tesz ki.

Gráf József kitért arra is, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a fagykár által érintett földek katasztrófa sújtotta területté való nyilvánítását, ám azt a minisztérium is támogatta, hogy ezt a jogszabályi környezetet módosítsák. A miniszter beszélt arról is, hogy a kárenyhítési folyamatba bevonták a belterületi ültetvények tulajdonosait is, akik fagykárt szenvedtek, ám önhibájukon kívül nem tudtak csatlakozni a kárenyhítési rendszerhez.

A 100 százalékos fagykárt szenvedett termelők, valamint azok, akik a belterületen szenvedtek fagykárt, az uniós de-miniminis szabályoknak megfelelően hektáronként 40 ezer forint kárenyhítést kapnak egyszeri alkalommal. Azok a gazdálkodók is részesülhetnek ebben, akik a belterületi ültetvényeik után kapnak kárenyhítést. A belterületi ültetvények minimális területnagysága, amelyek után kárenyhítés igényelhető, ezer négyzetméter.
Gráf József úgy vélte, hogy az egyszeri kárenyhítési kifizetésekre legkésőbb október 15-ig sor kerülhet.

Az agrártárca irányítója beszélt arról is: egyetértés volt a tárgyalófelek között abban, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek esetében 90 százalékos intézményi garanciavállalással kell élni. A megállapodás alapján kezdeményezik továbbá a kormánynál azt is, hogy a 100 százalékos fagykárt szenvedett ültetvények, illetve a 2 millió forintos éves árbevételt meg nem haladó fagykárt szenvedett termelők esetében a hitelnyújtás 80 százalékos állami garanciavállalás mellett történjen.

A fagykár felmérési adatok ismeretében - a fagykárt az agrártárca és a demonstrációs bizottság megbízottai közösen mérik fel - a szaktárca megfogalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a Pénzügyminisztériummal, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal egyeztetve a kormány elé terjeszt a fagykár miatt munkahelyüket elvesztők foglalkoztatásának segítésére.

Emellett az idei áfatörvény módosítása során a kormány kezdeményezi a jelenleg hatályos szabályok megváltoztatását. Ennek értelmében az 50 ezer forintot meghaladó összegű áfa visszaigényelhetővé válik.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra, hogy az aszálykár enyhítésében is hasonló módszereket alkalmaznak majd, mint a fagykárenyhítésben. Az aszálykárenyhítéssel kapcsolatos teendőket még szerdán elkezdi a szaktárca - ígérte Gráf József.

A miniszter utalt arra is, hogy az agrárágazat múlt évi eredménye elérte a 74 milliárd forintot. Ez az eredmény az utóbbi években általában egyharmadával növekedett. (Tavalyelőtt ez mintegy 47 milliárd forint volt.)

A miniszter szerint belátható időn belül elérhető az az ágazati 100 milliárd forintos eredmény, amely alapján könnyebbé válhat a továbbiakban a kárenyhítés is.