Betört a román piacra Kazahsztán

Három Kazahsztánnal kapcsolatos hírre is reagálhattak tegnap a piacok, valamilyen módon mindegyik az ország gazdaságának legfontosabb ágazatát, az olajszektort érinti, még a politikai töltetű átszervezés is.

A kazah állami olaj- és gázipari társaság, a KazMunaiGaz National Co. (KMG) 75 százalékos részesedést szerzett a második legnagyobb román olajipari társaságban, az Amszterdamban jegyzett Rompetrol Group NV-ben (TRG) - jelentette be tegnap a két társaság. A fennmaradó 25 százalék a svájci székhelyű Rompetrol Holding SA tulajdonában marad, s a TRG elnök-vezérigazgatói posztját továbbra is az alapító, Dinu Patriciu tölti majd be - írja a Napi Gazdaság.

Az akvizíció bejelentésekor vételárról nem esett szó, de a román társaság honlapján olvasható közlemény 3,616 milliárd dollárra értékeli a TRG-t - eszerint a részesedés mintegy 2,7 milliárd dollárba kerülhet. A Morgan Stanley közreműködésével tető alá hozott ügyletet még jóvá kell hagyniuk az illetékes versenyhatóságoknak, köztük az Európai Bizottságnak.

A 40 társaságból összeálló Rompetrol hét országban összesen, mintegy 630 üzemanyagtöltő-állomást működtet, ám a fő hozománya a Fekete-tengernél lévő, évi 3,7 millió tonna kapacitású Petromidia finomító lehet, amelynek megszerzésével a KMG megduplázza a finomítói kapacitását. A kazah társaság emellett az európai fogyasztók közvetlen elérésével is javíthatja profitmarzsát. (Ezt a célt szolgálják a horvátországi INA-val folytatott, múlt hónapban bejelentett tárgyalásai is, amelyek eredményeként vegyesvállalatot hozna létre a magyar Mol 25 százalékos tulajdonában lévő olajipari vállalattal.)

A KMG helyzetén sokat javíthatna, ha beindulhatna a kitermelés a Kasagan-olajmezőn, hiszen az is tagja, a becslések szerint 38 milliárd hordónyi tartalékkal rendelkező mező kiaknázására összeállt nemzetközi konzorciumnak, melyet az olasz ENI vezet. Kazahsztán azonban e hét elején három hónapra felfüggesztette az ott zajló munkálatokat, azzal az indokkal, hogy a konzorcium megsértette a környezetvédelmi előírásokat, illetve az ENI egy helyi vállalkozása nem rótta le a vám- és adóterheket az odavitt berendezései után.

Piaci szakértők szerint Kazahsztán ezzel Oroszország nyomdokaiba kíván lépni: Moszkva legutóbb tavaly játszotta el ezt a trükköt, amikor is a környezetvédelmi konfliktusok végén a Royal Dutch Shell átengedte a Gazpromnak az ellenőrzést a 22 milliárd dolláros Szahalin-2 LNG-projekt fölött.

Az ENI még februárban közölte, hogy a 2008-as eredeti határidőhöz képest két évet késnek a kasagani kitermelés megkezdésével, és a költségek legalább a tervezett duplájára nőnek. A kazah kormány azóta már kilátásba helyezte, hogy akár meg is vonhatja az olasz vállalattól a kitermelői jogot - elemzők azonban valószínűbbnek tartják, hogy csak szerződésmódosítási szándékát szeretné valóra váltani. Kazah illetékesek ugyanis már júliusban közölték, hogy a kormány ki akarja egészíteni a kasagani konzorciummal kötött szerződését úgy, hogy az eredetileg elfogadott 10 százalék helyett 40 százalék erejéig részesedjék a majdani profitból.