Az ÁSZ 5 milliárdot hiányol a Mol-üzletből

Nem járt el körültekintően az utolsó állami Mol-részvények eladásánál az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV Zrt.) - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevők azt kifogásolják, hogy az értékesítési ár 5 milliárd forinttal is több lehetett volna. A vagyonkezelő szerint viszont nem követtek el szakmai hibát.

Az ÁPV Zrt. 2006-ban adta el utolsó, 12 százalékos Mol-részvénycsomagját. Ez egyébként 2006 legnagyobb privatizációs tranzakciója volt, értéke 277,1 milliárd forintot tett ki.

A 12 százalékos csomagból 10 százalékot a Mol saját maga vásárolt meg. Az ÁSZ ennek az ügyletnek a kapcsán kifogásolja, hogy az értékesítési árnál figyelembe vették azt az önkötést, amit a Mol hajtott végre 2005 végén. Az önkötés ugyanis részvényenként 19 750 forinton történt, ez közel 480 forinttal csökkentette a 21 760 forintos átlagárat, amelyért a Mol megvette 10 százaléknyi saját részvényét. Ez pedig összességében 5 milliárd forinttal kisebb bevételt eredményezett az állam számára. Az önkötés egyébként a 90 napos átlagár alapján történt, a részvény ára ugyanis abban az időben 26 000 forint környékén volt.

Az átlagár számításánál a BÉT Kereskedelmi Kódexe szerint csak a fix- és aukciós ügyleteket kell figyelmen kívül hagyni, az önkötést nem. Így eltérő jogszabályi, illetve szerződéses rendelkezés hiányában, a BÉT által közölt 21 760 forintos részvényenkénti árat fogadta el az ÁPV és a Mol - áll az ÁSZ jelentésében. Az értékesítést előíró kormányhatározat egyébként szintén úgy határozott, hogy az önkötéseket is figyelembe kell venni.

Ez azonban nem mentség az ÁSZ szerint. A számvevőszék felhívja a figyelmet, hogy mindenki tudhatta, erre az önkötésre szükség lesz, hiszen a Mol közvetlen tulajdonában maximum 10 százalékos pakett lehet. Márpedig a Mol már birtokolt közel 7 százalékos részvénypakettet, amit mindenképpen tovább kellett adnia annak érdekében, hogy megvehesse a vagyonkezelőnél lévő 10 százalékos csomagot.

Az ÁPV Zrt. viszont nem fogadja el ezt a kritikát, szerinte alapvető és kikerülhetetlen nemzetközi norma, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek eladásakor, az árfolyam meghatározásánál a nyilvános, dokumentált árfolyamot veszik figyelembe. Az önkötések esetében pedig szintén nemzetközi gyakorlat, hogy 90 vagy 180 napos átlagárat vesznek figyelembe. Ráadásul azt, hogy az önkötés merre mozdítja el az átlagárat, még csak nagy valószínűséggel sem lehet megmondani.

A számvevőszék mindenesetre felkérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja ki a kérdéses szerződést.