Válságok gyengítik a japán gazdaságot

Esnek a részvények a japán tőzsdén Abe Sindzo miniszterelnök lemondása után, mivel a piac bizonytalan, hogy ki fogja betölteni megüresedett pozícióját. Mindemellett egyes elemzők azt mondják, Abe Sindzo távozása hosszabb távon talán segíti is a tőzsdét, lelépése ugyanis feloldhatja a reformokat akadályozó politikai patthelyzetet.

Elemzők szerint - bár a lépéssel a negatív faktorok száma csökkent - amíg a következő miniszterelnököt meg nem nevezik, a politikai bizonytalanság a piacra nehezedik. Az egyik legnagyobb félelem az, hogy a költségvetési hiánnyal és a fogyasztási adók emelésével kapcsolatos döntések így egy ideig a levegőben lógnak. Ez pedig nagyon negatívan érinti a részvénypiacot. Akkor is, ha elemzők szerint a japán miniszterelnök távozásának nem lesz akkora gazdasági hatása, mint ha egy gazdasági vezető - például a Bank of Japan elnöke - mondott volna le. A tokiói részvények tehát valószínűleg két tűz közé kerülnek, hiszen a kormányfő távozásáról szóló hírek mellett a globális hitelválság is a gyengülés irányába hat.

Bizalmi válság

Sindzo alig egy évvel ezelőtt lépett hivatalába, és meglehetősen ambíciózus reformtervekkel érkezett, de kormányának több minisztere is kínos botrányba keveredett, ezek pedig alaposan kikezdték a miniszterelnök hitelét. A döntő csapást akkor szenvedte el a japán kormányfő, amikor saját pártja júliusban elveszítette a szenátusi választásokat. Abe Sindzo a pártjából, a Liberális Demokratáktól érkező szaporodó felszólítások hatására döntött a távozás mellett - írja a BBC. A reformpárti, ám népszerűtlen Abe Sindzo távozása ezért végül megkönnyebbülést hozhat a piacnak.

Csökkenésbe fordult a GDP

A japán GDP az áprilistól júniusig terjedő negyedévben 0,3 százalékkal csökkent (egész évre vetítve 1,2 százalékkal). A kormány a korábbi 0,5 százalékos bővülési becslést volt kénytelen lefelé módosítani. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának - amely az elmúlt években fellendülésben volt - lassul. A japán GDP legutóbb 2006 harmadik negyedében csökkent, ám akkor csak alig több mint 0,1 százalékkal éves szinten.

A közgazdászok szerint a Bank of Japan a közeljövőben így nemigen dönthet kamatemelésről, nagyrészt az Egyesült Államok gazdasági problémái (link), és a szintén innen induló hitelválság miatt. A korábbi kamatemelési várakozások még egy nagyobb GDP-növekedési becsléshez kapcsolódtak - idézi a Lehman Brothers szakértőjét az AP. Ez a feltételezés azonban egyre kevésbé állja meg a helyét. A növekedési ütem lefelé módosítása elsősorban a beruházások csökkenésére támaszkodik. A fogyasztói költések némileg nőttek, bár ezek is elmaradnak a becsülttől.

A japán kormány szóvivője igyekezett elhessegetni az ország gazdaságát illető aggályokat, mondván, ez a szám a befektetési kedv csökkenését mutatja, ami viszont az amerikai jelzálogpiaci problémákra vezethető vissza. "A globális alapok azonban stabilak, és Japán gazdasága különösen az" - tette hozzá a szóvivő.

A szigetország pénzügyminisztere hasonló húrokat pengetett meg. "Bár a fölülvizsgált GDP csökkenést mutat, nézőpontom szerint a gazdaság egésze továbbra is növekedni fog" - mondta Fukusiro Nukaga.