A magyar a 22. legszabadabb gazdaság

Kelet-Európában csak egy szabadabb gazdaság van a hazainál, a Fraser Institute felmérése szerint. Általában szoros az összefüggés a szabadság mértéke és a jólét között, de régiónkban ez nem teljesen így van, Szlovénia például a lista végén kullog - írja a Világgazdaság.

Magyarország elsősorban a hitelpiac és a nemzetközi kereskedelem nyitottságával vívta ki magának a viszonylag kedvező, 22. helyezést a gazdasági tevékenység szabadságfokát mérő EFW-index idei rangsorában. Ezzel nemcsak több nagy piacgazdaságot - például Japánt vagy Franciaországot - hagyott maga mögött, hanem a kelet-európai országok közül is Észtország után a második legszabadabb rendszert mondhatja magáénak.

A kanadai Fraser Institute által 1975 óta végzett éves felmérés legfrissebb jelentése szerint (2005. évi adatok alapján) ismét Hongkong és Szingapúr végzett az első két helyen, míg az Egyesült Államok a harmadik helyről az ötödikre csúszott vissza. Magyarország 1980 óta a 78. helyről 2004-ig a 19.-re küzdötte fel magát. 2005-ben kissé megtorpant ez a folyamat, és már csak a 22. helyezést érte el a rangsorban.

Különösen pozitív megítélést kapott a bankszektor, ahol az elemzők a bankok közti versenyhelyzetet maximális ponttal értékelték. Ezenkívül a belföldi fizetőeszköz stabilizálása, valamint a külföldre irányuló tőketranzakciók liberalizálásával kapcsolatos mutatók is nagyon jók.

Nem ennyire rózsás a helyzet azonban a bürokráciával kapcsolatos költségek, valamint az új vállalkozások indításának egyszerűségét illetően, és viszonylag alacsony mutatókat ért el az adórendszerünk megítélése is.

Észtország kivételével (8. hely) a magyar gazdaság mégis minden kelet-közép-európai ország előtt áll a rangsorban. Érdekes, hogy a nemrég az eurózónához csatlakozott Szlovénia az új tagok közül messze a leggyengébb pontszámmal csak a 91. helyre került.