Nincs döntés az állami vagyon eladásáról

Könyv szerinti értéken 10 000 milliárd forintos vagyont kezel most az állam, ez a szám azonban biztosan nem azonos a valós értékkel. Ezen próbál meg segíteni az új vagyontörvény egy egységes nyilvántartás létrehozásával - mondta el Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára, aki hangsúlyozta: nincs semmilyen döntés az állami vagyon értékesítéséről.

Nincs konkrét szándék arra, hogy az állami vagyon bármelyik részét értékesítsék; a cél az, hogy ha egy vagyonelem sok pénzt köt le, akkor azt adják el - jelentette ki Tátrai Miklós, aki szerint "sok félreértés jelent meg az elmúlt időszakban a jövő héten kedden hatályba lépő vagyontörvényről, ezért szükséges ezek tisztázása". Riogatás minden olyan kijelentés, ami az állami vagyon közeli jövőben való értékesítéséről szól - tette hozzá Tátrai.

Az öt regionális vízmű kikerülhet az állami tulajdonból, szó sincs azonban arról, hogy vízbázis vagy szennyvíztisztító értékesíthető legyen. A cégek ugyanis csak az üzemeltetési jogot gyakorolják. Magyarországon jelenleg 400 ilyen cég működik, amiből 5 van állami tulajdonban.

Ráadásul az állami vagyon eladása sem lesz könnyebb - emelte ki Tátrai. Sőt az új törvénnyel inkább nehezedik az értékesítés, mivel például a parlamentnek lehetősége lesz arra, hogy bármelyik vagyonelem értékesítését megtiltsa.

Az elmúlt 10 évben egyébként minden kormány nekifutott már, hogy megalkosson egy a mostanihoz hasonló törvényt. A cél minden esetben az volt, hogy a változó piaci és vagyoni helyzethez alkalmazkodjanak.

Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy a három nagy és számos kisebb vagyonkezelő szervezet más elvek és nyilvántartás szerint végzi az állami vagyon kezelését. Az összes vagyon könyv szerinti értéke jelenleg 10 000 milliárd forint, de, hogy mindez valójában mennyit is ér, azt senki sem tudja megmondani, mert nem történt meg az egységes vagyonnyilvántartás létrehozása - mondta Tátrai.

Az új törvény elfogadásával nagy lépést tettek ahhoz, hogy elkezdhessék a vagyon valós értékelését - mondta az államtitkár hozzátéve: meg lenne lepve, ha egy éven belül be tudnák fejezni a piaci vagyonelemek teljes értékelését. Ennél pedig sokkal kevésbé "égető kérdés" a nem piaci elemek értékének megállapítása.

A másik gond, hogy jelenleg sok esetben ingyenes vagyonkezelés zajlik, amivel az a gond, hogy a vagyonkezelőt kevéssé ösztönzi a vagyon értékének megőrzésére, sőt a szinten tartásra sem. Erre egyébként jogszabály sem kötelezi őket. Az új jogszabály viszont bérleti jogviszonyhoz köti az állami vagyon használatát, ami segít beárazni azok értékét. Ennek a bérleti díjnak a fedezetét a költségvetésből odaadják, ami az érintett szervezet számára nullszaldót eredményez. A bérleti díj viszon átláthatóbb gazdálkodást tesz lehetővé, és jobban lehet tisztázni, hogy milyen esetekben érdemes más megoldáson gondolkozni.

A vagyonnal kapcsolatos döntéseket eddig a szervezetek hozták meg, ami miatt a vagyon alakulását nagyon nehéz volt követni. Mostantól azonban a Nemzeti Vagyonkezelési Tanács hozza majd meg a döntést.

A kormány meggyőződése szerint az ÁPV Zrt. által alkalmazott modell volt a legjobb, ezért ehhez hasonló ellenőrző bizottság jön létre. Az új szervezet tagjaira a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A tanácsba minden parlamenti frakció adhat egy tagot. A jelöléseket csak a törvény jövő heti életbelépést követően lehet elkezdeni - mondta az államtitkár.