Kevés gazda jut kárenyhítéshez

Vágólapra másolva!
Mindössze 330 millió forint érkezett be a kárenyhítési alapba a határidő lejártáig. A kormány az aszálykárok fizetését is az önkéntes rendszerbe történő belépéshez köti, a gazdák mégsem érdeklődnek.
Vágólapra másolva!

Szeptember 30-án lezárult az önkéntes nemzeti agrárkár-enyhítési alaphoz csatlakozók önrészének befizetési határideje. A legutóbbi összegzés szerint végül 11 500-an kötöttek az idén szerződést az alappal, és a számlán most összesen 337 millió forint van - mondta Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szóvivője. A részleges kárrendezés feltétele, hogy a jelentkezők hektáronként a szántó utáni 1000, illetve az ültetvény utáni 3000 forintos önrészt szeptember 30-ig megfizessék - írja a Népszabadság.

Ennél jóval nagyobb termelői kört érint az aszály, ám a kárrendezésben itt is csak azok vehetnék részt, akik csatlakoznak az alaphoz.

A közös kockázatviselésen alapuló nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerhez az első, január 29-i határidő lezárulásáig 3670 gazdálkodó csatlakozott, ennyivel kötött szerződést a rendszer működtetésével megbízott MVH. Az első körben jelentkezők összesen mintegy 270 ezer hektár szántó és 15 ezer hektár ültetvény után összesen 313,6 millió forint befizetésére vállaltak kötelezettséget. A tavaszi fagyok miatt újra megnyitott jelentési lehetőség után már összesen 433 ezer hektár szántó, 45 ezer hektár gyümölcsös és a nyolcezer hektár szőlő használója számíthat arra, hogy a tavaszi fagy és az aszály utáni kárának egy részét megtéríti az alapot kezelő MVH.

Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója úgy véli, hogy a jelentkezők csekély száma is bizonyítja, hogy a kormány kártérítési módszerében a gazdák nem bíznak, illetve kevésnek tartják, hiszen a hektáronkénti félmillió forintos kár után csak legfeljebb néhány tízezer forintot kapnak, azt is későn.