Zárszalag védi a méz minőségét

Vágólapra másolva!
Zárszalagot kap a magyar méz, zárjegy viszont biztosan nem lesz rajta - azaz nem válik jövedéki termékké. A méhészek saját kezükbe veszik a minőségvédelmet, hamarosan megállapodnak a részletekről is. Az árversenyben vesztésre ítélt magyar termékek egyetlen esélye a magas minőség elismertetése a hazai és az exportpiacon egyaránt.
Vágólapra másolva!

A zárszalag egy szakmai civil szervezet, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMMI) önálló kezdeményezése nyomán kerül majd a mézes üvegekre, tehát nem hatósági ellenőrzést, hanem eredetvédelmet, önkorlátozást jelent. A méhészek így kívánják kizárni soraikból azokat, akik az olcsó kínai és dél-amerikai mézekkel keverik a hazait. Az egyesület hat forintért biztosítja a hamisíthatatlannak tartott szalagot, és vizsgálja a termékeket, amelyeken megjelenik.

A minőségi tartalomra utaló jelzést azok a cégek használhatják, amelyek aláírják a nyilatkozatot arról, hogy csak magyar mézet töltenek az üvegekbe. A termékeket rendszeres laborvizsgálatnak vetik majd alá. A pollenanalízis során ellenőrizhető, hogy milyen növényflórájú területről gyűjtötték a mézet, tehát azonosítható a távoli országokból érkező alapanyag. A használat feltételeinek pontos részleteiről az OMMI vezetősége eheti ülésén dönt - mondta az [origo] kérdésére Bross Péter, a szervezet elnöke.

A sajtóban korábban megjelent hírekben még szó esett arról, hogy zárjegyet kap a méz. A zárjegy azonban nem minőségvédelmi, hanem adóztatási szempontok miatt alkalmazandó, és csak jövedéki termékre lehet felhelyezni. A jövedéki termékek körét jelenleg törvény szabályozza, amely nem tartalmazza a mézet. A Pénzügyminisztérium jelenleg nem is kíván ezen a helyzeten változtatni - tudtuk meg a szaktárca sajtóosztályától.

Vesztésre állnak a méhészek

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) nem foglalt állást az ügyben, az [origo] megkeresésére csak annyiban reagáltak, hogy a szalagot a fogyasztókkal és a kereskedőkkel kell elfogadtatniuk a méhészeknek. Hatóságként pedig azért nem foglalkoznak a méz ügyével, mert ezzel kapcsolatban nem érkezett bejelentés hozzájuk. Lényegében ugyanezt a tájékoztatást adta a VPOP kommunikációs osztálya is. A méhészek tehát saját erejükből próbálják megoldani gondjaikat, ám a kereskedőkkel nem lesz könnyű elfogadtatni az új rendszert.

Az elmúlt időszakban viszont sikeresen érvényesítették érdekeiket a termelők: a felvásárlási árak az elmúlt két hónapban 30 százalékkal, 420 forintra emelkedtek. Ez részben az időjárás alakulásával magyarázható: az aszály miatt a vegyes virágmézből nagyon alacsony lett a termés.

A méhészek még ezt az árszintet is alacsonynak tartják a minőséghez és a költségekhez viszonyítva, az árversenyben azonban vesztésre állnak: a kínai méz nagybani kilónkénti ára 270 forint körül van. A csomagolóknak tehát csábító lehetőség a kínai- és dél-amerikai mézzel való keverés, főleg mivel jelenleg nincs is komoly szankció a magyar élelmiszerkönyv laza előírásai miatt.

Ígéretesnek tűnik az orosz és a kínai piac

Az 5 ezer tonnás hazai fogyasztás azonban csak a termelés ötödét teszi ki, a többit exportpiacokon kell értékesíteni. Nyugat-Európában azonban nem tudunk kiüvegezett mézzel megjelenni, a minőségi piac zárt, így csak az alacsony árú, kevert méz számára jelent alapanyagot a jobb sorsa érdemes magyar nektár.

Oroszországban és Kínában az életszínvonal emelkedésével egyre nagyobb a kereslet, ráadásul ezeken a piacokon még nincsenek kialakult viszonyok, így jó eséllyel indulnak a magyar termékek az egyre igényesebb fogyasztók meghódítására. Hiába nettó mézexportőr Kína, jó minőségű magyar mézre ott is komoly igény mutatkozik.