Mégsem lett áldozat a Deutsche Bank

Mégsem viselte meg nagyon a legnagyobb német bankot a másodlagos jelzálogpiaci pánik. A Deutsche Bank szerdán nyilvánosságra hozott előzetes számai szerint sikerült növelni a nyereséget az első háromnegyed évben, és maradnak a 2008-as eredmény célok is. 

A Deutsche Bank 1,4 milliárd eurós adózott eredményt ért el a harmadik negyedévben több mint, egyhatoddal többet az egy évvel korábbinál: a jelek szerint sikerült kivédeni a "nem elsőrendű válság" okozta veszteségeket, közölték a bankban szerdán. Az eredményeket október végén ismertetik részletesen.

A Deutsche Bank szerdai, előzetes jelentéséből az tűnik ki, hogy a "nem elsőrendű válság" hatásai többnyire egyszeri tételeket okoztak a nagy pénzintézetek mérlegében, a kellemetlenségek korlátozhatók. A bank maga a harmadik negyedévre 700 millió eurót ír le hitelből finanszírozott hiteleinek leértékelődése miatt, és további 1,5 milliárdot tartalékol strukturált hiteltermékekből, lakóingatlan-jelzáloglevelekkel támogatott értékpapírokból és értékpapír-kereskedelemből származó esetleges veszteségekre. A korábban legsikeresebb részleg, a befektetésibank-ágazat adó előtti vesztesége 250-350 millió euró volt a harmadik negyedben.

Ezzel szemben a magánügyfelek üzletága, a vagyonkezelés és a nemzetközi tranzakciók, valamint New York-i és más ingatlanok eladásából származó tőkenyereségek mindezt bőven ellensúlyozták, és segített társaságiadó-reform is.

Szeptember elején a Deutsche Bank nyitotta meg a nemzetközi nagybankok panaszáradatát az amerikai jelzálogkölcsön-piacról indult hitelválság következményei miatt. A sort folytatta a Commerzbank, az amerikai Citigroup - a világ legnagyobb piaci tőkeértékű pénzintézete -, a svájci UBS és mások, sokmilliárdos rendkívüli tartalékolást és veszteségeket jelentve a hitelpiaci bizalom megingása, a jelzáloglevelekre alapozott konstrukciókat tartalmazó portfóliók leértékelődése miatt. Profitfigyelmeztetéseik világszerte lefaragták a bankrészvények értékét, az elmúlt hetekben időnként zuhanásba taszítva a tőzsdeindexeket is.

A másodlagos jelzálogpiaci pánik hatásával foglalkozik a Raiffeisen bank legfrissebb elemzése is, amely megállapítja: Közép- és Kelet-Európát többnyire nem érintette a nem elsőrendű amerikai jelzálogadósok fizetési nehézségei okozta nemzetközi hitelpiaci bizalomvesztés.

Sőt, néhány ország esetében felfelé módosították az idei gazdasági növekedési előrejelzést: Oroszországban 7,5 százalékra, Ukrajnában 6,5 százalékra azzal a megjegyzéssel, hogy a növekedés motorja nem annyira az energiaszektor, mint inkább a szolgáltatási szektor és az építőipar lesz.

Az amerikai Fed legutóbbi, szeptemberi kamatcsökkentése - fél százalékponttal 4,75 százalékra - növelte a külföldi befektetők beruházási kedvét a közép- és kelet-európai országokban, állapították meg az elemzők. A tőkepiacok ugyanis arra számítanak, hogy a közép- és kelet-európai országok kamatszintje közelíteni fog az euróövezet kamatszintjéhez.

Az elemzés szerint a kedvező konjunkturális körülmények és a nyersanyagárak emelkedése miatt a legtöbb kelet-európai országban gyorsulni fog az infláció. Ezért - Magyarország kivételével - 2008 tavaszáig kamatemelések várhatók a térségben, írták. A részvénypiacok közül elsősorban Oroszországban és Lengyelországban várható emelkedés, régióban, Magyarország viszont alulsúlyozott lesz a gazdasági növekedés gyenge üteme miatt, vélték az elemzők.