Most sem változott a brit alapkamat

Vágólapra másolva!
A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, így már harmadik hónapja szüneteltette a szigorítást. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak, sőt, sok elemző úgy véli, idén akár kamatcsökkentés is jöhet.
Vágólapra másolva!

A nyár végén a többség még arra számított, hogy az óvatosságáról világhírű brit központi bank, az inflációs várakozások elleni harc jegyében, a túlhevültnek tartott gazdasági növekedést hűtendő, ez év végére legalább 6 százalékra tornássza fel a szintet. Csakhogy azóta beköszöntött Európába is a "nem elsőrendű válság". Az ehhez fűzött kamatcsökkentési reményeket azonban még korlátozza a bank elnökének, Mervyn Kingnek többször elismételt nyilatkozata arról, hogy a banknak nem dolga mentőövet dobni a túl nagy kockázatot vállaló hitelpiacoknak és ezzel veszélyeztetni az inflációs célt.

Az előző emelési ciklust a Bank of England 2000. februárban fejezte be, amikor negyed ponttal 6,00 százalékra növelte az alapkamatát. Az enyhítést egy évvel később, 2001. februárban kezdte, és 2003. júliusban állította le, negyedpontos csökkentéssel 3,50 százalékra. Még abban az évben, 2003. novemberben - negyedpontos emeléssel - megkezdte azt a szigorítási ciklust, amely ma is tart. Ebben a ciklusban júliusig kilencszer szigorított, mindannyiszor negyed-negyed ponttal.

A nagybani - bankközi - hitelpiacon az elmúlt hónapban nagyon megdrágult a pénz, és még drágán is csak szűkmarkúan osztogatják a hitelt, mert a hitelezők soha nem tudhatják intézményi adósaikról, nem derül-e ki róluk valamiféle "nem elsőrendű" kockázat - az amerikai jelzáloglevelekre alapozott származékos termékek ugyanis oly bonyolultak, és annyira bele vannak keverve összetett portfóliókba, hogy alig lehet nyomon követni őket. Nagy-Britannia gazdasági növekedése azonban továbbra is erős, évi 3,0 százalékos volt mind az első, mind a második negyedévben - ez továbbra is korlátozza a kamatcsökkentési reményeket. Elemzők és az Európai Bizottság egész évre a tavalyi átlaggal egyező, 2,8 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítottak korábban Nagy-Britanniában. A legújabb előrejelzések - például az OECD-é - akár 3,0 százalékot meghaladó GDP-növekedést is lehetségesnek tartanak az idén Nagy-Britanniában.

A brit ütem messze meghaladja az inflációmentes növekedési potenciált, amely szakértők szerint évi 2,0-2,5 százalékos. A brit pénzügyminisztérium maga évente legföljebb 2,75 százalékot tart hosszabb távon inflációmentesen lehetségesnek. Hosszabb távon biztosra vehető hát a további kamatemelés - persze ahhoz az is kell, hogy elmúljon az amerikai dollárnak a fontot is módfelett erősítő gyengesége. Ám a Bank of Englandnek most a "nem elsőrendű válságtól" eltekintve sem kellett sietnie, mert közben a lassuló béremelkedés miatt már a "nem elsőrendű válság" előtt is lanyhult a lakossági kereslet növekedése, és így az infláció egészen jóindulatú lett: júliusban a bank 2 százalékos célja alá, 1,9 százalékra csökkent tizenkét hónapra számolva, majd augusztusban 1,8 százalékra lassult tovább. Idén korábban minden hónapban meghaladta a bank célját, márciusban a tizenkét havi infláció egyenest 3,1 százalékra ugrott, első ízben 3 százalék fölé az EU-szabványnak megfelelő, évi 2 százalékra tekintő inflációs célkövetés 1997-es bevezetése óta.