Adóssággondok az osztrák egészségügyben

A területi alapon működő osztrák egészségbiztosító pénztárak óriási adóssághegyet görgetnek maguk előtt, és egyre inkább a fizetésképtelenség szélére sodrodnak - állapítja meg az a belső felmérés, amely az alpesi ország társadalombiztosítási rendszerének állapotáról készült. 

A jelentés nem tartja kizártnak, hogy az év végére a pénztárak felhalmozott össztartozása akár a kétmilliárd eurót is elérheti.

A Kurier című lap szerint abban semmi új nincs, hogy a betegkasszák egyenlege deficitet mutat, elvégre 1999 óta rendszeresen több a kiadásuk, mint a bevételük. A helyzet azonban annyiban vált drámaivá, hogy a tartozás nemhogy csökkenne vagy eltűnne, hanem az újabb és újabb hitelek felvételével és az adósságtörlesztéssel egyre növekszik, és lassacskán a plafon közelébe jut.

Az országot huszonnyolc, önállóan gazdálkodó társadalombiztosítási szervezet (egészségbiztosító pénztár) hálózza be, amelyek részben tartományi alapon, részben foglalkozási ágak szerint működnek: ők alkotják az osztrák egészségügyi rendszer alapvető egységeit. Ők kötnek szerződést az orvosi kamarával. Közösen szabják meg, hogy egy adott körzetben hány orvos és milyen szakterületen nyithat rendelőt, milyen szolgáltatásokért, mennyi pénz kérhető, és az ár hogyan oszlik meg a beteg és a biztosító között.

A betegkasszák többé-kevésbé hasonló arányban fordítanak pénzt a gyógyszerárak térítésére, a kórházi ellátás fedezésére és az orvosok honorálására. Költségvetésük tavaly több mint tizenkét milliárd eurót tett ki. Vagyoni befektetésekből - például ingatlanok bérbeadásából - saját jövedelemre is szert tehetnek.

A Kurier megjegyezte, hogy a kasszák eddig különböző pénzügyi fogásokkal igyekeztek víz fölött tartani magukat: mivel ők gyűjtik be a nyugdíj-hozzájárulásokat is, a befolyt összegből ideig-óráig "gazdálkodni" tudtak, igaz, csak addig, amíg tovább nem kellett küldeniük a pénzt a központnak. A lap a súlyos gondokkal küszködő bécsi betegpénztár példáján keresztül mutatta be, hogyan lehetett manőverezni a nyugdíjilletékkel: az 543 millió eurós összeg tíz napig állt a kassza rendelkezésére, abból kiegyenlítette esedékes adósságát, majd egyidejűleg újabb, a korábbinál érthető módon nagyobb összegű hitelt vett fel a különböző kiadások fedezésére.

A Kurier úgy tudja, hogy a pénztárnál elhatározták: többé nem vesznek fel hitelt, inkább a fizetési nehézségeket - vagy fizetésképtelenséget - választják. A kassza ugyanis csupán az idén, előreláthatóan 18 millió eurót költ kamatokra, csaknem annyit, mint amennyit fogprotézisek fedezésére fordít.

A bécsin kívül hasonló csőd közeli helyzettel néznek szembe az alsó-ausztriai, stájerországi, karintiai és burgenlandi egészségbiztosító pénztárak is.

Bár a szociáldemokrata-néppárti (SPÖ-ÖVP) koalíció kormányprogramjában szerepel az egészségbiztosítási járulék 0,15 százalékpontos emelése 2008 elejétől, szakértők szerint az nem lesz elég arra, hogy kihúzza a pénztárakat a kátyúból. A járuléknövelésből hozzávetőleg évi 150 millió eurós többlet folyhat be, abból legföljebb százmillió erejéig részesedhetnek a betegkasszák.

Mivel a receptilletékek felső határát a kormány rögzítette, a pénztáraknak a többletből eleve 60 milliót a gyógyszertámogatásokra kell fordítaniuk, 40 millió pedig kórházi költségekre megy el. Számítások szerint a többletbevétellel együtt is a területi egészségbiztosító pénztárak 370-430 millió eurós összhiánnyal zárhatnak az idén. Elképzelhető, hogy egyik-másik kassza kénytelen lesz leállni bizonyos kifizetésekkel: a Kurier szerint első helyen a társadalombiztosítási főszövetségnek fizetendő - a kórházak fenntartásába befolyó - rögzített összeg kerülhet szóba. A másik megoldás a vállalt szolgáltatások szűkítése.

Ausztria 8,2 milliós lakosságának 98,5 százaléka biztosított, még a menedékjogot kérelmező külföldiek is részesülnek társadalombiztosításban, míg beadványukat elbírálják. Betegségbiztosítási hozzájárulást 6,2 millióan - munkaadók, munkavállalók és önálló foglalkozásúak - fizetnek. Befizetéseikből évi 10,3 milliárd euró folyik be. Összesen 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre a betegellátási költségek fedezésére. Szövetségi, tartományi és területi szinten további 5,9 milliárdot fordítanak az adókosárból egészségügyi kiadásokra, 5,4 milliárd eurót pedig magánbiztosítók fizetnek ki.

Csaknem 25 milliárd eurót költenek egészségügyre az alpesi országban, ami a hazai össztermék 10,2 százalékára rúg. Az OECD előrejelzése szerint ez az összeg, a jelenlegi irányzatot figyelembe véve 2050-re megkétszereződhet. Az országban mintegy 310 kórház és szanatórium működik állami - szövetségi és tartományi - tulajdonban, de rengeteg magánklinika és rendelőintézet is létezik.