Közjegyzővel könnyebb a cégeknek

A közjegyzők számos, jelenleg bírósági hatáskörbe tartozó ügyben olcsóbban és gyorsabban eljárhatnának, az aláírási címpéldány nélküli gyorsított cégalapításnak azonban biztonsági kockázatai vannak - figyelmeztet a Közjegyzői Kamara.

A közjegyzők a bíróságokhoz hasonlóan közhatalmat gyakorolnak, határozataik ugyanolyan joghatást váltanak ki, mint a bírói döntés, eljárásuk azonban jóval gyorsabb. Közjegyzői közreműködéssel jónéhány esetben elkerülhető vagy rövidíthető lenne a bírósági eljárás.

Az igazságügyi tárca már hónapok óta dolgozik azokon a tervezeteken, amelyek a bírósági, illetve a végrehajtási eljárásokat gyorsíthatnák. A cégtörvény szeptembertől hatályos módosítása nem teszi kötelezővé a cégeljárásban a vezető tisztségviselők közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányainak csatolását, a vezető tisztségviselők aláírásmintáját elegendő ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni. Egyszerűsített elektronikus cégeljárásban nem kell csatolni még az aláírásmintát sem. Ez lehetővé teszi, hogy egy helyen, rövid idő alatt megalakuljon az új cég.

Biztonsági kockázat az aláírási címpéldány hiánya

A közjegyzők tapasztalatai szerint a cégeljárás valóban gyorsabbá vált szeptember elseje óta, az aláírási címpéldány szükségessége azonban még most sem vitatható. "Belátjuk, hogy a gyorsított cégbejegyzés gazdasági érdek, hiszen ösztönzi a vállalkozói kedvet. Ugyanakkor nem árt tekintetbe venni, hogy a gyorsaság könnyen a biztonság rovására mehet, és teret adhat például a fantomcégek terjedésének. Ha a biztonság forog kockán, a közjegyzők hivatali kötelessége, hogy felhívják erre a közvélemény figyelmét" - fogalmazott dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Hozzátette: "A pénzintézetek belső szabályozása a továbbiakban is előírja a közjegyző által készített aláírási címpéldány meglétét."

Elektronikus fizetési meghagyás

Az elektronikus fizetési meghagyással az adós által nem vitatott pénzköveteléseket a hitelező a jelenleginél gyorsabban behajthatná. Így csökkenne annak az esélye, hogy az eljárás elhúzódása miatt maga a hitelező is fizetésképtelen pozícióba kerül. Az eljárás technikai feltételei adottak, és bevezetése nagymértékben tehermentesítené a bíróságokat. Segítségével gyorsabban, olcsóbban és egységes formában lennének követhetőek és elszámolhatóak a gazdálkodó szervezetek egymással szembeni követelései.

Regisztrált élettársak

A polgári törvénykönyv és vele együtt a családjogi törvény újrakodifikációja évek óta folyamatban van, a jogszabálytervezet társadalmi vitája zajlik, így az új szabályozás várhatóan jövőre parlament elé kerül. Lehetővé válik az élettársi kapcsolat regisztrálása. A regisztrált élettársak pedig bizonyos esetekben a házastárssal azonos jogokat kapnak majd (pl. tartási jog, öröklési jog). A regisztráció az anyakönyvi hivatalokra hárul majd, és lehet vagyonelkülönítéses, illetve vagyonegyesítéses változata. A vagyonelkülönítéses regisztráció feltétele lesz a vagyoni viszonyok előzetes szerződéses rendezése, amiben jelentős szerep hárulhat a közjegyzőkre. Emellett közjegyzői hatáskörbe tartozhat majd a regisztrált élettársi kapcsolat megszüntetése is.

Amennyiben az élettársi kapcsolatok közjegyző előtti felbontása a gyakorlatban beválik, elképzelhető, hogy a jövőben a házasság "közös megegyezéses" felbontása is közjegyzői hatáskörbe kerülne. Erre a közeljövőben nincs esély, pedig jogrendszerünk tekinthetné kicsit felnőttebbnek is állampolgárait, és rájuk bízhatná az ügyeikben való döntést. Így nem fordulhatna elő, hogy azt a házasságot, amelyet közös akarattal fel akarnak bontani a felek, vagyoni viszonyaikat is elrendezték egymás között, hónapokig nem sikerül felbontani, mert egyes bíróságok annyira leterheltek, hogy a kereset benyújtásától számított 4 hónap múlva tudnak csak tárgyalást kitűzni.

A jogszabálytervezet végleges szövege még nem készült el, de van rá esély, hogy az elektronikus fizetési meghagyások kibocsátása közjegyzői hatáskörré váljon. Ez azt jelenthetné, hogy a pénzkövetelés iránti meghagyás 5 napon belül az adós asztalán lehetne, ráadásul a hitelezőknek jóval alacsonyabb illetéket kellene fizetniük. A fizetési meghagyásos bírósági eljárás illetéke ugyanis a követelt összeg 3 százaléka, míg a közjegyzői díjszabás az ügyérték 1,2-1,5 százaléka és degresszív kulccsal számolják. Természetesen továbbra sem változna az a szabályozás, hogy amennyiben a fizetési meghagyással szemben az adós a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, ami bírósági útra tartozik. Ellentmondás hiányában azonban a fizetési meghagyás végrehajtható okirat, a pénzkövetelés végrehajtással behajtható.

Ténytanúsítványok peren kívül és perekben

A hatályos szabályok szerint az előzetes bizonyítás elrendelése, és a bizonyítási eljárásban a szakértő kirendelése is bírósági útra tartozik. Amennyiben azonban az előzetes bizonyítás elrendelése közjegyzői hatáskörbe kerülne, permegelőző, vagy a per eldöntését könnyítő és jelentősen meggyorsító lehetne. Így ugyanis közjegyzői közreműködéssel konzerválni lehetne a bizonyítékokat, az eljárás pedig sokkal olcsóbb és gyorsabb lehetne. A közjegyző a bizonyítandó tényről ténytanúsítványt vesz fel, amit közokiratba foglal.

Példával érzékeltetve: ha például egy honlapon jogsértő tartalom jelenik meg, ami másnapra eltűnik, a ténytanúsítvánnyal hitelesen lehet igazolni, hogy adott pillanatban megjelent a honlapon a kifogásolt tartalom. A ténytanúsítvány felmutatása könnyen meggyőzheti a felet, hogy felesleges a pereskedés, a pervesztés a bizonyíték felmutatásával ugyanis valószínűsíthető. A felek kérelmére a közjegyző szakértőt is kirendelhetne, így nem utólag kellene egy peres eljárásban rekonstruálni a történteket. Természetesen a ténytanúsítvány és a szakértői vélemény a bírósági perben is felhasználható lenne és gyorsíthatná az eljárást.