Az oroszok magyar gyümölcsöt vennének

A következő hat évben akár 600-800 ezer tonnával is növelhető a magyar zöldség-gyümölcs kivitel Oroszországba - Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója szerint.

A napokban véget ért moszkvai Fresh Produce zöldség-gyümölcs szakkiállításon szerzett tapasztalatok szerint a magyar termékek szinte korlátlanul eladhatók az orosz piacon, elsősorban Moszkvában.

Konzerv zöldséget, gyümölcsöt és friss árut is szállíthatnak a magyar cégek Oroszországba az ügyvezető igazgató szerint. Jó piaca lehet a magyar almán kívül a szilvának, a kajszibaracknak, a paprikának, a paradicsomnak, az uborkának a káposztaféléknek és a dinnyének is. Ehhez azonban fontos megtalálni a megfelelő orosz partnert, mivel az orosz piacon helyi vállalkozó támogatása nélkül gyakorlatilag nem lehet megjelenni. Az orosz piac ugyanakkor fizetőképes és nagy felvevőképességű - tette hozzá a szakember.

A jelenlegi magyar zöldség-gyümölcs export mintegy 15 százalékát - azaz mintegy 150 ezer tonnát - kitevő Oroszországba irányuló kivitel jelentősen növelhető rövid időn belül.

A magyar kertészeti ágazat éves árbevétele időjárástól függően 300-350 milliárd forint. Az ágazat árbevételének mintegy 50 százalékát a zöldség-gyümölcs alágazat adja. A fennmaradó hányadból 25 százalékot a szőlő-bor, 20 százalékot dísznövény, míg 5 százalékot a gyógynövény alágazat állít elő.

A mezőgazdasági termelésen belül a kertészeti ágazat exportja a legjelentősebb, az összárbevétel mintegy harmadát, jelenleg 100-120 milliárd forintot teszi ki.

A termelés bővítéshez a jelenlegi uniós költségvetési időszak végéig mintegy 100-150 milliárd forint forrásigényű fejlesztésre lenne szükség az ágazatban. Főként az ültetvényeket kellene korszerűsíteni, továbbá a fóliával fedett termőterületet növelni, valamint bővíteni a csomagoló és logisztikai kapacitást.