Nem vonják össze a kisadókat, lesz viszont értékalapú ingatlanadó

Az Országgyűlés 188 igen és 152 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az adócsomaghoz beadott módosító javaslatok közül azokat, amelyeket a kormányzat is támogatott. A nem támogatottak közül  egyet fogadott el a Ház: annak a rendelkezésnek a kiegészítését, amely a külföldi pénznem forintra történő átszámításának szabályait határozza meg. A számított értékalapú ingatlanadóról való voksolás során aliberálisok csinosan betartottak a szocialistáknak, s akciójukat az ellenzéki frakciók is támogatták.

Az Országgyűlés elsöprő többséggel - 324 igen szavazattal, 28 ellenében - fogadta el azt a szocialista képviselők által benyújtott módosító indítványt, amely az adótörvény-javaslatból törölte a kisadók összevonására vonatkozó paragrafusokat hétfőn a parlamentben.  Korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldala sem támogatta azt a kormányzati szándékot, hogy összevonják a szakképzési hozzájárulást, az innovációs járadékot és a rehabilitációs járulékot.

A parlament 347 igen szavazattal - kettő ellenében, egy tartózkodással - fogadta el az illetékadóról szóló törvény módosítását. Ez a mentesség szabályait módosítja a beépíthetőségi százalékarány csökkentésével. Az Országgyűlés hétfőn - a kormányoldali SZDSZ segédletével - elvetette azt a szocialista módosító indítványt, amely továbbra is lehetővé tette volna az önkormányzatok számára, hogy négyzetméter-, illetve alapon vessék ki az építményadót. Az elfogadandó adótörvény-javaslatban így már csak az értékalapú építményadó szerepel. A kalandos előéletű javaslat pályája tehát nem kevésbé fordulatos véget ért.

A képviselők 208 igen szavazattal, 120 ellenében elfogadták a kisajátításról szóló törvényjavaslatot. Az Alkotmánybíróság még 2005-ben kifogásolta, hogy a kisajátítási célokat és feltételeket túl általánosan határozzák meg a jogszabályok. Az új törvény megnyitja a tulajdonszerzés lehetőségét az államon és az önkormányzatokon kívül a közérdekű célt megvalósító, közérdekű tevékenységet végző más szervek számára is, bizonyos körben pedig a közérdekű cél megvalósítójának közvetlen tulajdonszerzést biztosít. Termőföld kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a földnek más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezte.
A törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult kisajátítási eljárásokra kell alkalmazni.

Vége a borítékos rendelkezésnek

Az Országgyűlés módosította a bányászatról szóló törvényt. A módosítás szerint a bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 30 százaléka a 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében. A törvény tartalmazza, hogy ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga eléri vagy meghaladja a 90 dollárt, akkor három százalékkal emelkedik a bányajáradék.

A képviselők 207 igen, 47 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadták a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítását. Ennek lényege, hogy megszűnik a jelenlegi borítékos rendszer, és a rendelkező nyilatkozat az adóbevallási nyomtatvány része lesz. A rendelkező nyilatkozatokat a bevallás módjától függetlenül, egységesen május 20-áig lehet majd leadni.