Még nincs országos bérmegállapodás

Az általános elvek tisztázásával folytatódott az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén a jövő évi keresetemelési ajánlásról szóló vita, konkrét ajánlatot az alku elkezdéséhez a munkavállalói és a munkáltatói oldal sem tett. Konkrét javaslata csak a kormányzati oldalnak volt még a tárgyalás elkezdésekor, október 12-én. Akkor a kormányzati oldal azt indítványozta, hogy 4,5 százalékos bruttó keresetemelési ajánlás körül állapodjanak meg.

A pénteki tárgyalási fordulón a szakszervezetek kifogásolták, hogy a munkáltatói oldal eddig a kisadók összevonásának tisztázatlansága miatt nem volt hajlandó konkrét ajánlatot tenni, most pedig azt szabta feltételül ajánlatához, hogy egyezzenek meg a szakképzettek bérminimumának vitájában.

Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője hangsúlyozta: 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás három évre előre meghatározta a minimálbér mértékét, illetve a szakképzettek bérminimumát. Ennek alapján jövőre a minimálbér 1,25-szöröse lenne kötelező a szakképzett munkavállalóknál, ez több mint 86 ezer forint. Számításaik szerint egymillió 900 ezer munkavállalónál kellene emelni ilyen mértékben a keresetet. A már múlt évben is igen szigorú adó- és járulékszabályok miatt viszont több ágazatban nem tudják teljesíteni ezt a kötelezettséget.

A szóvivő szerint bár a 2005-ös megállapodás lehetőséget ad arra, hogy ágazati szinten a munkáltatók és a szakszervezetek megegyezzenek az országosan kötelezőnél alacsonyabb szakképzett bérminimum tételről, ez eddig sem sikerült. A munkáltatói érdekképviseletek szerint azért nem, mert a szakszervezeteket nem ösztönzi semmi a megállapodásra, ugyanis ha nincs egyezség, akkor eleve a magasabb keresetet kötelező fizetni a szakképzetteknek.

Dávid Ferenc rámutatott: ezért javasolták a korábbi tárgyaláson, hogy 2008-ra tartsák 2007-es szinten a szakképzettek bérminimumát. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor azt kérik az országos szakszervezetei konföderációktól, hogy tárgyaljanak ágazati tagszervezeteikkel, ösztönözzék őket az ágazati egyezségre. Erre leginkább a mezőgazdaságban, a textil-, ruha-, bőriparban, a fafeldolgozásban, a kiskereskedelemben, a szálláshely, vendéglátás területén lenne szükség. Ezeken a szakterületeken van, ahol a dolgozók 40-50 százalékánál kellene emelni a szakképzettek bérminimumát.

Dávid Ferenc határozottan kijelentette: amennyiben ebben a kérdésben nem sikerül megegyezni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, akkor nem hajlandók aláírni a jövő évre vonatkozó országos keresetemelési ajánlást.

A tárgyaláson a kormányzati oldal kérte, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal is tegyen valamilyen konkrét ajánlatot a jövő évi keresetemelési mértékre, hogy a következő tárgyalási fordulóig ezt egyaránt mérlegelhessék a munkavállalói és munkáltatói oldalon. Erre sem a munkavállalói, sem a munkáltatói oldal nem volt hajlandó.

Pataky Péter, a szakszervezeti oldal szóvivője viszont vállalta, hogy egyeztetnek tagszervezeteikkel a szakképzettek bérminimumának problémájáról. A 2005-ben kötött országos egyezség szerint 2006-ban július 1-jétől már kötelező volt az akkori 62.500 forintos minimálbérnél magasabb bérminimumot fizetni a szakképzetteknek. Ez akkor a minimálbér 1,05-szörös, illetve 1,1-szeres szorzóval számított mértéke volt attól függően, hogy az adott dolgozó rendelkezik-e már kétéves gyakorlattal. Az egyezség 2007-re azt tette kötelezővé, hogy a minimálbér 1,1, illetve 1,15-szörös mértékét fizessék ebben a kategóriában, továbbá 2008-ra az 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös mértéket. Az akkori megállapodás alapján a 2005-ös 57 000 forintos minimálbért 2006-ban 62 500 forintra, 2007-ben 65 500 forintra, illetve 2008-ban 69 000 forintra kell emelni