A hátsó bejáraton a New York-i parkettre

Vágólapra másolva!
Itthon szinte senki sem hallott még arról a magyar cégről, amely hamarosan megjelenik az amerikai tőzsdén. A cég jelenleg kilenc olyan technológiával - például egy új, vízenergiát előállító géppel - rendelkezik, amelyeknek piaci értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt. A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója számára is ismeretlen a vállalkozás, de abban bízik, a jövőben az ilyen cégeket is sikerül majd becsalogatni a BÉT-re.
Vágólapra másolva!

A Power of the Dream Ventures Inc. (PDV) magyar találmányok, ötletek, szabadalmak (technológiák) vásárlásával, fejlesztésével, finanszírozásával foglakozik, a piacképes állapot elérése után pedig a világpiacon értékesíti azokat - mondta az [origo] érdeklődésére Kun Dániel, a cég alelnöke.

A társaság nem tekint vissza nagy múltra, 2006 áprilisában jött létre a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Vidatech Kft., amelynek műszaki fejlesztés a fő tevékenysége, ezt később összeolvasztották a TIA5 Corp.-pal, egy amerikai "shell céggel" (e cégek gazdasági tevékenységet még nem végeznek, de tőzsdeflügyelet felé jelentési kötelezettségük van, azaz mintegy a tőzsdére induló cégeknek nyújtanak keretet a könnyebb belépéshez). Így jött létre a Power of the Dream Ventures, amely magyarországi székhelyű, de az USA-ban bejegyzett társaság. A Vidatech tehát mintegy belebújt egy, a tőzsdei bevezetésre várakozó cég burkába. Az angol nevű cégnek a két magyar alapító - az alelnök és az elnök-vezérigazgató Rozsnyay Viktor - a többségi tulajdonosa.

A magas hozzáadott értéket képviselő cég a napokban adta be a szükséges regisztrációs dokumentumot a tengerentúlon, ami után akár már januárban beindulhat az OTC BB tőzsdén a kereskedés a papírjaival, ez pedig a Nasdaq egyfajta előszobája. A cég jelenleg 41 millió értékpapírral rendelkezik, egyenként 2,5 dolláros névértékkel. "Az elsődleges részvényjegyzés révén mintegy 1 millió dollárt vontunk be, amit technológiába fektettünk" - mondja Kun Dániel. A részvényesek 95 százaléka magyar.

Kérdésünkre, hogy miért nem a Budapesti Értéktőzsdét választották az értékpapírpiacra lépés színhelyéül, az alelnök azt mondta, a termékeket a nemzetközi piacon kívánják értékesíteni, ezért a technológiai szektorban több évtizedes múlttal bíró amerikai tőzsdét találták a legmegfelelőbbnek. A tőzsdére lépés után mintegy 100-200 millió dollárt kívánnak bevonni a technológiai fejlesztésbe, ekkor magyar nagybefektetők is vásárolhatnak az értékpapírokból, bár a tőkebevonást alapvetően az amerikai piacról tervezik megoldani.

Energetikától az űrtechnológiáig

A cég hangsúlyozottan a hazai szellemi innováció eredményeire fókuszál, tehát a leginkább versenyképes szektorban kíván tevékenykedni. Kun Dániel szerint a cégének hozzávetőlegesen ezer ilyen komoly értékű magyar technológiáról van tudomása, a zöld energiától kezdve a szoftvereken át az űrtechnológiákig, amelyek nagy részével eddig senki sem foglalkozott Magyarországon. "Célunk, hogy Magyarország szellemi tőkéjének minél nagyobb részét prezentáljuk a világnak, és a tényleges piaci áron értékesítsük őket az amerikai tőzsdei háttéren keresztül" - fogalmaz az alelnök.

Jelenleg kilenc olyan technológiával foglalkoznak a Power of the Dream Ventures-nél, amelyeknek piaci értéke, Kun Dániel szerint meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezek között van új típusú tűzoltóanyag, sótalanító, vagy például a RiverPower, amely duzzasztás és más drága, környezetromboló beruházások nélkül folyamatosan termel villamosenergiát a folyók vízéből. A gép tesztelési fázisban van, de a kalkulációk szerint megtérülési ideje 3-4 év lehet, ami igen kedvező. Kun Dániel elmondása szerint várhatóan jövőre jönnek ki a végleges változattal, melynek világszabadalma a cég tulajdona.

Ritkán merészkednek külföldi piacokra

A cégről alig halottak itthon. Ennek egyik oka éppen a tengerentúli orientáció, de a vezetők maguk sem szerettek volna reklámot csinálni a cégnek a tőzsdérelépés előtt, az [origo]-val konkrét megkeresésünk miatt tettek kivételt - mondta az alelnök. Az általunk megszólaltatott magyar részvénypiaci elemzők közül egyedül Tapaszti Attila, a Takarékbank munkatársa említette, hogy olvasott már a PDV-ről. Az elemző egyébként nem is hiszi, hogy itthon komolyabban foglalkoztak volna a céggel és a tőzsdei bevezetéssel, hiszen az nem a magyar piacon valósul meg.

Korábban ugyan volt már rá példa, hogy magyar cégek külföldön bocsátottak ki részvényt, de ez nem jellemző - mondja Tapaszti. Ilyen például a már kivezetett Graphisoft, az MTelekom, a Mol, a Humet, vagy a Genesis - ezen cégek értékpapírjai már átlépték az országhatárt, de forgalmuk itthon összhasonlíthatatlanul magasabb, mint külföldön. Érdekes jelenség, hogy például a prágai tőzsdén a nemzetközi multik helyi vállalatai sokkal nagyobb arányban képviselik magukat, mint Budapesten.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

"Nem ismerjük a céget, de utánanézünk, és fölvesszük velük a kapcsolatot" - mondta az [origo]-nak Pál Árpád, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója. A tőzsde vezérigazgatója azt mondta, magyar cégnek a budapesti börzén a helye, de azt is elismeri, hogy egyes speciális szektorokban - ilyenek a technológiai cégek is - indokolt lehet a külföldi tőkepiaci jelenlét is. A BÉT jelenleg több mint 50 magyar céggel tárgyal a tőzsdére lépésről, az országos tőzsdei nyílt napokon pedig az utca embere mellett a helyi, potenciálisan tőzsdére vihető vállalatokkal is találkoznak. Normál esetben a tőzsdei jelenlétre a befektetési szolgáltatóknak kellene megnyerni a cégeket, de maga a BÉT is igyekszik minél több céget magához csábítani.

Pál szerint a magyar tőkepiac keresleti oldalon igen erős, hiszen az intézményi és magán-megtakarítások híznak, ám közben sajnos kevés az új kibocsátó. Pedig a globalizáció miatt még az ilyen, PDV-hez hasonlóan speciális profilú cégek is hozzáférhetőek akár a BÉT-ről is - állította Pál. (A BÉT-en egyébként jelenleg is kereskednek a Freesoft részvényeivel, amely a PDV szektortársának tekinthető.) A vezérigazgató szerint a tőzsde megkívánta, átlátható gazdálkodás sokszor riasztó a cégeknek, de az egyéb terhek csökkentésével, például a beruházási adókedvezménnyel a transzparencia is könnyebben vállalhatóvá válik számukra.