Magyar üvegházgázkvótát vesz Japán

Emissziókereskedelmi szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország és Japán kedden Budapesten, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási kvótáira kötött keretmegállapodás ugyanakkor még semmilyen elkötelezettséget sem jelent egyik fél számára sem. A távol-keleti országnak ez az első ilyen szerződése.

Magyarország és Japán az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását egyaránt 6-6 százalékkal vállalta csökkenteni 2012-ig az 1990, illetve az előtti pár éves időszakhoz képest. Amíg Magyarország a legutóbbi adatok szerint mínusz 30 százaléknál jár, azaz több mint négyszeresen túlteljesíti vállalását, addig Japán kibocsátásai jelentősen nőttek a bázisidőszakhoz képest.

A most aláírt szándéknyilatkozat a két ország hajlandóságát fejezi ki egy majdan lehetséges üzlet megkötésére - mondta el Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a dokumentum aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. "Egyelőre nincs megállapodás arról, hogy Japán mennyi kvótát és milyen árfolyamon vásárolna Magyarországtól" - tette hozzá. Japán más közép-kelet-európai államokkal is tárgyalásokat folytat - mondta Sinicsi Nabekura japán nagykövet.

Magyarországnak az előzetes becslés szerint mintegy 89 millió, úgynevezett AAU kibocsátási egysége marad a nemzetközi éghajlatvédelmi kötelezettségeinek teljesítését követően 2012-ben. Az egész kvótafelesleget azonban biztosan nem kívánja értékesíteni, hiszen azt tartalékolni is lehet a 2012 után várhatóan szigorodó időszakra - mutatott rá Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főosztályvezetője. A tárca jelenleg becsléseket készít arról, hogy különböző árfolyamoktól függően mennyi kvótát érdemes eladni. Az AAU-egységeknek ugyanis nincsen aktuális árfolyamuk, szemben az európai uniós emissziókereskedelemben forgó EUA-egységekével. Amennyiben az AAU-egységek árfolyama a jelenleg 20 euró feletti EUA-egységekét követi, illetve annál kissé alacsonyabb, akkor Magyarország kvótavagyona 2012-ig 0,8-1,7 milliárd euró között lehet.

Magyarország más országokhoz képest jobb alkupozícióban van a kormány által múlt hónapban elfogadott, úgynevezett zöld beruházási rendszernek (GIS) köszönhetően - magyarázta Nemes Csaba. A GIS ugyanis egy olyan szabályrendszer, amely garanciát biztosít arra, hogy az AAU-egységek értékesítéséből befolyt állami bevétel éghajlatvédelmet szolgáló projektek támogatására jusson. Az AAU-k árfolyama 3-4-szer magasabb lehet attól függően, hogy a kvótát értékesítő ország rendelkezik-e GIS szabályozással.