Recessziótól rettegnek világszerte

A vállalatok első számú vezetői a globális recesszióban látják a legfőbb veszélyforrást - derül ki a PricewaterhouseCoopers legújabb globális vezérigazgatói felméréséből. A félelem a nyugati féltekén a legerősebb, a cégvezetők Kínában és Indiában kevésbé aggódnak.

A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon mutatta be 11. globális vezérigazgatói felmérésének eredményeit a PricewaterhouseCoopers. A felmérés tizenegy éves történetében a vezetők idén jelölték meg először veszélyforrásként a potenciális gazdasági visszaesést. 2003 óta először rendült meg a vállalatvezetők optimizmusa cégük növekedési kilátásait illetően.

"A jelzálogpiaci válság és a nyugati gazdaságok lendületének lassulása világszerte elosztotta a vállalatvezetői optimizmust" - hangsúlyozta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója.

"A lehetőség, hogy a gazdasági visszaesés recesszióba csaphat át, fenyegető veszélyként lebeg a vállalatvezetők feje fölött az érett gazdaságokban, így az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. A feltörekvő gazdaságokban viszont továbbra is optimisták a cégvezetők, talán azért, mert egy évtizede mást sem tapasztaltak, mint gyors növekedést."

Összességében Észak-Amerikában csökkent leginkább az üzleti kilátásokba vetett optimizmus: a tavalyi 53 százalékhoz képest a cégvezetőknek csupán 35 százaléka volt "nagyon optimista" cégük növekedését illetően, ez több mint egyharmados csökkenést jelent. A bizakodó vállalatvezetők aránya Nyugat-Európában 44 százalék, ami 8 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Ezzel szemben az ázsiai és csendes-óceáni térség, Latin-Amerika és Közép-Kelet-Európa dinamikusan fejlődő gazdaságaiban a vezetői optimizmus erősödött, és mindegyik régióban 55 százalék körüli szintet ért el. Nagyfokú optimizmus Kínában és Indiában volt tapasztalható. E két országban a cégvezetők 73, illetve 90 százalék a vallotta magát "nagyon optimistának" a következő év kilátásaival kapcsolatban.

A korábbi években a terrorizmus és a világméretű járványok veszélye is jelentős kockázati tényezőként merült fel, de a mostani felmérésben a válaszadók csupán 31, illetve 28 százalék a említette ezeket. A többi kockázati tényező - többek között az energiaellátás, a globális éghajlati változás, a terrorizmus - a korábbiakhoz képest kevésbé veszélyezteti a vállalatokat.

Hiányzik a szükséges szakértelem

A vezetők az őket körülvevő sok-sok probléma közepette világosan látják, hogy cégük sikeres működése a szakmai, kereskedelmi és vezetői készségek megfelelő egyensúlyán múlik. A vállalatvezetők véleménye szerint cégük számára a legnagyobb nehézséget a komplex szakmai és üzleti jártassággal, nemzetközi szakmai tapasztalattal és vezetői készségekkel rendelkező szakemberek megtalálása jelenti.

Mindez tovább élezi a harcot a magasan kvalifikált munkavállalókért. A szakképzettség hiányát az ázsiai és csendes-óceáni térség vezetői látják a legsúlyosabbnak, annak ellenére, hogy a régió országaiban jelentős a munkaképes korú lakosság száma. Ebben a térségben voltak a legtöbben azok a vezetők, akik szerint cégüknek változtatnia kell jelenlegi humán erőforrás politikáján.

Sok gondot okoz a túlszabályozottság

Bár a cégvezetők a túlszabályozottságot továbbra is a három legfontosabb kockázati tényező közé sorolják, az idei felmérés szerint csökkent a jelentősége. A tavalyi 73 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 59 százalék a említette a túlszabályozottságot mint veszélyforrást.

A cégvezetők szerint a munkaügyi jogszabályok, az adózási rendszer és az oktatás azok a főbb területek, ahol kormányzati intézkedésekkel javulás érhető el. A vezetők több mint fele szerint a kormányoknak elő kellene segíteniük az adó- és más szabályzórendszerek konvergenciáját. Csupán 5 százalék vélte úgy, hogy javításra szorul a tőzsdén korábban nem jegyzett cégek első részvénykibocsátásának és a részvények tőzsdei forgalmazásának szabályozása.

A globális felmelegedés is probléma

Bár a globális felmelegedésről szóló vita a figyelem középpontjában áll, a megkérdezettek csupán 34 százaléka említette a klímaváltozást veszélyforrásként szemben a tavalyi 40 százalékkal. A válaszadóknak csak 37 százaléka jelezte, hogy cégük jelentős forrásokat áldoz a klímaváltozással járó veszélyek és lehetőségek azonosítására. Ezzel szemben a vezetők négyötöde a kormányoktól várja az erőteljesebb fellépést a károsanyag-kibocsátás megfékezése érdekében. Ez a vélemény szöges ellentétben áll a cégvezetők túlszabályozottság fölötti aggodalmával.

Az erőteljesebb kormányzati beavatkozás mellett az ázsiai és csendes-óceáni térségben érveltek a legtöbben (90 százalék), a legkevesebben pedig az észak-amerikai régióban (64 százalék).

A vállalatvezetők az éghajlati változás hatásainak enyhítése érdekében tett kollektív erőfeszítéseket is támogatják. A válaszadók 73 százalék a szerint a cégeknek és partnereiknek ágazati szinten kell együttműködniük a klímaváltozás enyhítése érdekében.

A meglévő piacok jobb kihasználása a cél

A világgazdaság alakulásával kapcsolatos várakozások szintén kihatnak a vállalatvezetők jövő évi terveire. Egyre többen vélik úgy, hogy cégük rövid távú növekedése inkább a meglévő piacok jobb kihasználásától, illetve új termékek bevezetésétől várható, mint a fúzióktól, felvásárlásoktól és földrajzi terjeszkedéstől. A hálózati együttműködés, ha nem is alkalmazható minden körülmények között, a sikeres cégek számára egyre fontosabb stratégia. Az elmúlt évhez hasonlóan a cégvezetők a bővülést elsősorban saját erőből kívánják finanszírozni, nem pedig külső pénz- vagy tőkepiaci források bevonásával.

A fúziós és felvásárlási tevékenység élénkülése várható

A cégvezetők 24 százaléka jelezte, hogy cégük az elmúlt egy év során legalább egy határokon átnyúló vállalati fúziót vagy felvásárlást hajtott végre, 31 százalék pedig a következő egy évben tervez ilyen tranzakciót. A fúziók és felvásárlások piaca a nyugat-európai régióban a legdinamikusabb. A legkeresettebb célterületek Ázsia, Nyugat-Európa, Kelet-Európa és Észak-Amerika.

Idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban várható a legnagyobb érdeklődés a fúziók és felvásárlások iránt - abban a térségben, ahol a cégvezetők a legoptimistábbak. Emellett a térség vállalatai egyre inkább a felvásárlói oldalon jelentkeznek, nem pedig akvizíciós célpontként. Az ázsiai és csendes-óceáni térség vállalatvezetői saját régiójukon belül és azon kívül is terveznek fúziós és felvásárlási tranzakciókat.

Tavaly a térség vezetőinek csupán 23 százaléka bonyolított le legalább egy határokon átnyúló tranzakciót, de 34 százalék tervez ilyen ügyletet az elkövetkező évben - ez az arány világviszonylatban itt a legmagasabb. A következő egy évben fúziós vagy felvásárlási tranzakciót tervező ázsiai és csendes-óceáni térségi vállalatvezetők 25 százaléka Nyugat-Európát célozta meg, 31 százalék esetében a tranzakció észak-amerikai, 73 százaléknál pedig ázsiai cégre irányul.

A fúziók és felvásárlások legfőbb akadályát a kulturális és pénzügyi kérdések jelentik. Ezenkívül a korábbinál több vezető szerint jelent visszatartó erőt az esetleges politikai beavatkozás vagy szembefordulás a helyi piacokon fellépő külföldiekkel.