Az év végéig felmérik az állami vagyont

Az év végéig pontos felmérés készül az állami vagyon nagyságáról, amely körülbelül 50 ezer milliárd forintra becsülhető - mondta Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a csütörtöki budapesti szakmai rendezvényen.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) a különféle civil szervezetekkel közösen tájékozódott az állami vagyonkezelés aktuális kérdéseiről.

Az államtitkár elmondta: az eddigi becslés szerint körülbelül 1 700 milliárd forintot jelent a társasági vagyonrész, 3400 milliárd forintot a termőföld és erdő értéke, 39 ezer milliárd forintot az egyéb ingatlan, valamint más vagyoni értékű elem.

Kérdésre válaszolva az államtitkár hangsúlyozta: ebben az előzetes becslésben nem szerepel az ásványi vagyon, ennek értékelési rendszerét ki kell alakítani. Ugyancsak nem szerepel a becslésben a műemlékek, műkincsek értéke, bár dolgoznak ezek értékmeghatározásának módszerén. Valószínű, hogy a leltárben egyelőre egy vonal alatti felsorolás lesz a műemléki, műkincs tételekről értékmegjelölés nélkül.

Az államtitkár az új vagyonkezelési elvekről szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a különféle állami intézményeknél megszűnik az ingyenes épülethasználat. A piaci áron ugyanúgy bérleti díjat kell majd fizetniük az intézményeknek, mintha a magánszférában bérelnének épületet.

Erre ugyan a fedezetet megkapják a költségvetéstől, de legalább kiderül, hogy valójában milyen költséget jelent az egy-egy intézmény által használt épület. Ennek alapján mérlegelni lehet, hogy érdemes-e ennyit kifizetni, miközben a munkát ugyanilyen hatékonyan végezhetnék egy szerényebb épületben is, jóval olcsóbban, az általuk eddig használt ingatlant pedig a piaci áron lehet hasznosítani.

A tanácskozás hozzászólói közül volt, aki szerint ez nem más, mint hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. Sőt azt is lehetségesnek tartotta a hozzászóló, hogy például az egyetemek ezekre a költségekre hivatkozva felemelik a tandíjat.

Markó Andrea egy másik célkitűzésről szólva elmondta: a közszolgáltatások állami finanszírozásában is tisztább viszonyokat akarnak. Nem járható az olyan út, hogy az állam különféle közszolgáltatásokra tart igényt például a MÁV részéről, de ehhez nem ad elegendő pénzt, aztán a veszteségeket mint tulajdonos rendezi.

A közszolgáltatásokat részletes szerződés alapján kellene teljesíteni és finanszírozni, ebben pontosan leírva, hogy milyen kötelezettségei vannak a közszolgáltatónak, és ezért milyen összegek járnak számára és mikor a költségvetésből.

Ezzel a hozzászólók közül többen egyetértettek, sürgették az ilyen szerződésesek kidolgozását, a szerződések aláírását.