Áram az áramlatban

A Golf-áramlat erejét felhasználó víz alatti erőművek épülhetnek Floridánál az Atlanti-óceánban. A 48 kilométer széles áramlat tíz atomerőmű termelésével felérő tiszta, környezetbarát energiával szolgálhat, és Florida állam áramigényének legalább harmadát fedezheti.

Az áramlat alig 24 kilométerre húz el a floridai partok előtt. Kutatók szerint egy napon turbinák ezrei pörögnek majd ott 12 méteres mélységben, ahol a leggyorsabban hömpölyög a víz. A Golf-áramlat sehol máshol nem halad el ilyen közel lakott szárazföldhöz. "Az egész világon ez a legjobb hely az áramlat erejének kihasználására" - mondta Frederick Driscoll, a floridai Atlantic Egyetem óceánenergia-technológia intézetének igazgatója.

Az intézet 5 millió dollár (890 millió forint) állami támogatást kapott a áramláserőmű kifejlesztésére. A technológia még csak elméletben létezik, a költségeket ezért nehéz megbecsülni. Az biztos, hogy óceán fenekén rögzített turbinák telepítése jelentős befektetést igényel, de folyamatosan tudnának termelni, az "alapanyag" pedig ingyenes. A kutatók szerint ezért a víz alatti erőmű költséghatékonysága végeredményben a széntüzelésű erőművekéhez fogható.

Ismeretlen tényező van elég. A turbinák lapátjai például darabokra vagdoshatják a közéjük került halakat és más élőlényeket. A telepeket viszont a szabvány navigációs eszközök segítségével könnyen ki lehetne kerülni, a közlekedést így nem gátolnák, és a parti szélerőművekkel ellentétben nem csúfítják el az óceáni tájképet. "Világos, hogy lennének környezeti hatások, de egyszerűen nem tudjuk még, hogy pontosan milyenek, viszont muszáj felkutatni alternatív energiaforrásokat és minden lehetőséget meg kell vizsgálni" - mondta Frederick Driscoll.

A szövetségi energiaszabályozó bizottság (FERC) mostanáig 47 előzetes engedélyt adott ki óceáni, illetve hullám- és árapály-energetikai projektekre. A legtöbb csak az adott terület felmérésére vonatkozik, építeni, a környezetet átalakítani nem szabad. Néhány próbálkozás már elbukott: a New York-i East Rivernél tavaly tönkrement egy kísérleti turbina, Oregonnál pedig a Csendes-óceán fenekére süllyedt egy kétmillió dolláros kutatóbója.

A nyugati parton, ahol nincsenek nagyobb áramlatok, inkább hullámerőművekkel kísérleteznek. A kanadai Finareva Renewables például a FERC engedélye alapján 700 háztartás ellátását biztosító telepet épít Washington államban egy öbölben. Az áramtermelő generátorokat négy bója hajtja meg. A vízen lebegő 35 tonnás óriások felül egy-egy dugattyúban végződnek, ezeket mozgatja a tengervíz hullámzása. A cég tervei szerint a kísérleti minierőmű után Kaliforniában felépítik az első amerikai kereskedelmi "hullámfarmot", amely harmincezer háztartást lát majd el árammal.

Szakértők szerint az árapály-, és a hullámtechnológiával az egész ország áramigényének legfeljebb 6,5 százalékát lehet fedezni. A Finareva szóvivője szerint "biztosan nem ez a megoldás az energiaéhségre, és a szénerőművekkel árban soha nem fogunk tudni versenyezni, de az energiamix, az ellátás diverzifikálása szempontjából hasznos. Beválhat a harmadik világban is, ahol egész városok nincsenek bekapcsolva a hálózatba."