A bürokrácia bénítja a nagyprojekteket

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság értékelése szerint is Magyarország kiemelkedően sikeres volt a 2007-2013. évi uniós források felhasználásának indításában. Az uniós pénzek felhasználásában a legnagyobb nehézség a képzett munkaerő hiánya, ezért a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a területnek.
Vágólapra másolva!

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén emlékeztetett arra, hogy az uniós források felhasználásának indításaként Magyarország 2007-ben a 27 tagország közül elsőként írt ki pályázatokat, a legtöbb pénzügyi keretre jelentetett meg kiírást, illetve a legtöbb kiemelt projektekről született döntés.

Elindult a visszatérítendő támogatásokat összefogó úgynevezett Jeremie-program, amelyben 2008 elején már az első mikrohitelek kifizetése is megkezdődött. A miniszter úgy értékelte, hogy sikerült megnyitni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az uniós fejlesztési források a projekt gazdákhoz juthatnak.

Bajnai Gordon elismerte, hogy érzékelhető problémák vannak a kiemelt projektek területén, ami többi között a beruházások engedélyezéséhez köthet bürokratikus folyamatnak tudható be, illetve annak, hogy a projektmenedzsment még nem eléggé elterjedt az országban.

A miniszter utalt arra, hogy az engedélyek beszerzéséhez szükséges folyamat egyszerűsítésére hamarosan javaslatokat tesznek. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy az idén kiemelt feladat lesz a kiemelt projektek figyelemmel kísérése, a szerződések megkötése.

Nógrádi Zoltán fideszes képviselő hozzászólásában másképpen ítélte meg az uniós források felhasználásának eddigi gyakorlatát, illetve hatékonyságát. Példaként említette, hogy az uniós források felhasználásában kevésbé élenjáró országok nagyobb gazdasági teljesítményt tudnak felmutatni, illetve Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektor fejlődésére nem gyakoroltak kellő hatást.

A 2007-es esztendőt elvesztegetett évnek tartotta, utalva arra, hogy nincs leszerződve a nyertes pályázatok többsége. Úgy vélekedett, hogy a kiemelt projektek közül jó néhányat pályáztatni is lehetett volna, de ezeket nem merték ezeknek a feltételeknek kitenni, mert elbuktak volna.

Bajnai Gordon ezzel szemben nem tartotta elvesztegetett évnek a tavalyi esztendőt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mellett a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Terv kifizetését felgyorsították. Tavaly a rendelkezésre álló keret 87 százalékát kifizették a projekt gazdáknak, az ÚMFT pályázatain 3093 pályázat nyert, ebből 1500-zal szerződést kötöttek, és az első évben kifizettek 3,82 milliárd forintot a pályázaton nyerteseknek. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós pályázatokon utófinanszírozás van.

A miniszter válaszában elmondta: a magyar gazdaság teljesítményében a magánszféra növekedése tavaly jelentős volt, viszont az állam GDP-hez való hozzájárulása radikálisan visszaesett, többi között ennek tudható be a gazdasági növekedés mérséklődése.

Veress József szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a növekedés egyik akadálya a nem megfelelően képzett munkaerő, éppen ezért szükségesnek tartotta az uniós források felhasználását ezen a területen is.

Bajnai Gordon válaszában elmondta: a kamarák feltérképezik a régiókban a várható munkaerő-piaci keresletet, uniós forrással támogatják a szakképzés átalakítását, a szakképzési tananyag modernizálását. Jelezte: érdekképviseletekkel tárgyalt arról, hogy az uniós beruházások kivitelezésénél hátrányos helyzetű munkavállalókat is alkalmazzanak, akik ezzel lehetőséget kapnak szakképzettség megszerzésére is.

Pelczné Gáll Ildikó, az eseti bizottság elnöke, fideszes képviselő az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak felhasználása kapcsán úgy vélekedett, hogy az nem érte el a területi felzárkóztatásban remélt hatást, a célcsoport töredékéhez tudott eljutni. Példaként említette, hogy a 2004-2006. évi GVOP-ban a kis- és középvállalkozások a források 14 százalékához, a mikrovállalkozások pedig mindössze 1,18 százalékához jutottak hozzá.

Pelczné Gáll Ildikó az iránt érdeklődött, hogy a miniszter szerint az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben lehet-e forrásvesztés. Válaszában Bajnai Gordon utalt arra, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 670 milliárd forintos keretét 710 milliárd forintra kötötte le Magyarország. A túlvállalás lehetővé teheti, hogy az ország számára ne vesszen el uniós forrás, viszont projektgazda szinten előfordulhat.