Már 101 dollár fölé is benézett az olajár

Sosem látott magasságba emelkedett az olaj ára: 101,32 dolláros jegyzésár alakult ki a márciusi lejáratra szóló határidős kötésben szerdán az Egyesült Államokban. Az amerikai könnyűolaj ára így inflációt is beleszámítva közel került az 1980-as abszolút csúcshoz, akkor, mai árfolyamra átszámítva 101,70 dollárra drágult az olaj. Később valamelyest csökkent az árfolyam.

Elemzők szerint a befektetési alapok az infláció elleni biztosítékként keresik az olajat és más árucikkeket (például az aranyat), és ez más kereskedők figyelmét is erre fordítja, ami újabb árnyomást rak az árupiacra. Vagyis valamiféle önműködő drágulás lépett életbe: a kereskedők azért vásárolnak, mert vásárolják az árucikkeket. Az ellátási kockázatok szintén emelik az árakat: az amerikai finomítói gondok, a venezuelai bizonytalanság, és az, hogy az OPEC várhatóan semmiképp sem növeli a kitermelést. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) felszólította az OPEC-t, hogy legalább ne csökkentse a kitermelt olaj mennyiségét, annak érdekében, hogy a tél után újra feltöltődhessenek a nyersolajtartalékok. Az OPEC több tagja azonban, így Irán is, spekulánsoknak tulajdonította az áremelkedést, és nem látja szükségét annak, hogy több olajat juttassanak a piacra.

Az amerikai GDP-növekedés lassulása miatt a világ legnagyobb gazdaságának idei olajfogyasztása valamivel elmarad a korábban vártaktól, ez pedig a kereslet csökkenése felé mutat. Az árupiaci befektetők viszont a romló inflációs várakozások miatt vásárolják a kőolajat. Az amerikai infláció januárban, immár második hónapja nőtt a várakozások fölötti mértékben. A stagfláció veszélye (lassuló gazdasági növekedés inflációs nyomás mellett) mellett a Fed, az amerikai központi bank a kamatvágás eszközével él a gazdaság felélénkítésében bízva. A piacok már be is árazták a következő kamatcsökkentést, ez pedig a dollár gyengülését okozza majd, ami a dollár elszámolású árupiacokon árfolyamemelkedéshez vezet - idéz a CNBC egy szakértőt.